Klasszikus zenei koncert a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Könyvtárában!
A gyönyörű épület neoreneszánsz stílusban, 1867-ben Pálffy János gróf megrendelésére, Ybl Miklós tervei alapján épült. Így az este folyamán nemcsak a zenei élményben lehet része az ide látogatónak, hanem ezt a ritkán látogatható építészeti szépséget is megcsodálhatja!
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ZENEI GYŰJTEMÉNYE
és a S.Z.I.M.N.I.A. ALAPÍTVÁNY
szeretettel meghívja
SOLTI ÁRPÁD ZONGORAESTJÉRE
Program: Frescobaldi-Bartók: G-Dúr Toccata és Fúga a Toccate d’intavolatura di cimbalo et organo c. kötetből (1637) Nagy Ákos: Miniatűrök (2008) Solti Árpád: Három dal zongorára (2009) Podráczky Ákos: Szonatina (2009) Beethoven: f-moll Appassionata sonata op. 57. (1804)
Időpont: 2009. szeptember 23. (szerda) 18 óra
Helyszín: Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 4.
A belépés ingyenes.
Hangulat koncert a Szabó Ervin
VálaszTörlésKönyvtár Zenei Gyűjteményében
Szervező: SZIMNIA alapítvány
Solti Árpád zongoraestje
Megszokhattunk, hogy szeptember elején kezdődnek az újabb kulturális rendezvények. Ilyenkor ősszel zsong a főváros és a nagyobb vidéki városok. Kevés helyen viszik a közönség közé azonban a kortárs művészetet, a kortárs kultúrát. Megszoktuk, hogy ha mégis kegyesek hozzánk a koncertszervező irodák, akkor igen gyakran borsos áron ülhetünk be egy- egy jó előadásra. Az idei ősz első remény sugara a most nem rég alakult S.Z.I.M.N.I.A. alapítvány, amely kortárs zenét és kortársi gondolatokat népszerűsít programjain, hangversenyein. Szeptember 23. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye volt az első befogadó hely, ahol Nagy Ákos zeneszerző és Solti Árpád zongoraművész bemutatkozhattak. Az öt pacsira utcai könyvtárban megrendezett hangverseny igen magas művészi produkciót tárt elénk.
Solti Árpád a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem IV. évfolyamos zeneszerző hallgatója ezidáig hallgatott zongoraművészi mivolta felől. Reméljük, hogy gyakrabban kerül majd látótávolságba ez a remek fiatalember, aki nem szégyellte egy műsorra tűzni a Bartók átiratban elhangzó Frescobaldi darabot Nagy Ákos tavalyi zongoraciklusával.
Három kortárs zeneszerző mutatkozott be. Mind a hárman más és más utakat járnak és más és más idiómák foglalkoztatják őket. A teremben ülő hallgatóság jó érzéssel nyugtázta Góbi Rita tánc koreográfus és csapata páratlan rögtönző tehetségét.
A művekről:
Frescobaldi billentyűs muzsikáját csemballón és orgonán szokás előadni. Jól eső érzés volt a barokk kor egyik elfeledett komponistáját ilyen környezetben elsőként hallani. Bartók nem véletlen fedezte fel magának itáliai körútja során.
Nagy Ákos zenei világa, mint írja valahol, játék a zenetörténettel, játék a hangokkal. Egyfajta pszeudo hagyomány, amely szervesen táplálkozik a jelenkor avantgarde stílusaiból. Gyakran mondják a kortárs zene nehéz. Nagy Ákos zenéje nem csak hogy nehéz, de emberfeletti koncentráció és türelem szükséges művei előadásához. A komponista hovatovább dallamokkal dolgozik. Kortársi technikákat felvonultató zene és áradó erőteljes invenciók. Ritmusai plasztikusak, helyenként egy- egy törzsi djembe és gamelán forgatag rázta meg a házat, amelyet a sztoikus nyugalomba vonult japános tétel ellenpontozott. A komponista formaérzékét dicséri a tömör és velős szerkezeteket szétfeszítő szvitszerű füzér folytonossága. Fiatal kora ellenére vasmarokkal képes a kaleidoszkópszerű tételeket egybe tartani. Kérdésemre elárulta, hogy zongorázni művein keresztül tanul mind a mai napig. Halkan megjegyezte indulás előtt, hogy rejtett szándéka kettős, egyrészt a zongoristák újra fedezzék fel kedvelt hangszerüket, másrészt egy új előadói gyakorlat meghonosítása. Reméljük, idejében elkészül a darab folytatása és még idén műsorukra tűzik koncert körútjuk során. Érdemes lesni, figyelni hol játszanak legközelebb egy- egy darabot a szerzőtől.
Solti Árpád három tételes chansonjai egyfajta bartóki modellt juttatnak eszembe. Az első és utolsó tétel sziporkázó színei, futam bombái energiától duzzadó alkotót, idegembert sejtetnek. A második tétel bartóki harmónia világát én kissé kopottnak érzem. Sokkal igazabb, őszintébb a két sodró tempójú szélső tétel. Solti világa rokonítható mindhármuk közül leginkább a francia hagyománnyal. Ennek ékes bizonyítéka a Lumier c. tétel. Debussys szín és harmónia világ, rachmaninovi köntösben.
Podráczky Ákos műve kifejezetten nem tetszett. Szalon jazz, konzumszaloncukorral.
VálaszTörlésBeethoven egyik leggyakoribb szenvedélyes (appasionata) szonátáját utolsó számként előadni igen merész, egyben zseniális ötlet. Beethoven hatalmas életművének egyik hegycsúcsa, maga Beethoven is legjelentősebb szonátájának tartotta, bár a melléknév nem magától a zeneszerzőtől származik. Felkavaró zene ez, amiben az első tétel súlyos, feszültséggel telített motívumait és a harmadik tétel kirobbanó végkifejletét csak időlegesen enyhíti a középső tétel idilli hangulata. A művet Beethoven 1804-1806 között írta, és Brunszvik gróf martonvásári kastélyában fejezte be, ahol gyakran vendégeskedett.
Az első tétel kopogó, hármas triolái sajnálatos módon a hangszer sajátságai miatt koránt sem a Sors- szimfónia nyitótételének súlyos fő motívumára emlékeztettek, hanem sokkal inkább egy nyikorgó fa szerkezetre. Solti mégis lelkeket felkavaró, szenvedélyes zenét adott át nekünk. Az áhítatos patetikus lassú tételt a művész sokkal szebben formálta, azonban itt is bosszantólag hatottak a hangszer nyekergései. A harmadik tétel explozív futami el- elmaradoztak és itt értettem meg igazán, hogy elhamarkodott döntés volt a mű programba választása. A művész még nem érett meg egy ilyen kolosszális zene befogadására és átadására.
Midőn írásom végéhez értem vettem észre, hogy Góbi Rita koreográfus és társulata produkciójáról egy sort sem írtam, pedig rögtönző tehetségük frissen és üdén hangsúlyozták a Miniatűrök egy- egy jelenetét. Finom megkomponált ironikus performance bontakozott ki Solti és egy hórihorgas gólyaláb kettőse alatt. A játékot a közönség döbbent átéléssel fogadta és szerény kacajjal jutalmazta. A szerző nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy a tréfát a helyszínen ötölték ki vagy előadói utasítás. „A zeneszerzés magánügy, ahogy Schönberg mondta. Az előadás viszont közügy. Azt hiszem Ön is rájött, hogy stílusomtól nem idegen sem az abszurd színház, sem a komédia.”
Az előadás után csalódottan tapasztaltam, hogy a Művészetek Palotájában megrendezésre kerülő koncertjükön nem tudok jelen lenni a kora esti időpont miatt.
Labeo