2023. november 11., szombat

Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely?


232 évvel ezelőtt, 1791. november 11-én született Katona József  

Katona József a pesti Karacs-házban
A mai Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi u. 23. számú lakóház helyén a 19. század első felében Magyarország és Pest egyik szellemi központja volt.
Karacs Ferenc rézmetsző mester szellemileg és anyagilag is a 19. századi feltörekvő polgárság kiemelkedő alakjai közé tartozott. Rézmetsző munkássága fontos kiadványok, térképek, céhlevelek alapján ma is tanulmányozható. (A legszebb kecskeméti céhlevelek is az ő műhelyében készültek.) Felesége Takács Éva író, költő, nőnevelő; lánya Karacs Teréz írónő, több leánynevelő intézet nevelője és vezetője, „a magyar nőnevelés úttörője.” Karacs Ferenc folyamatos és élénk kapcsolatban állt a kor jeles művészeivel, könyvkiadóival, nyomdászaival és könyvkereskedőivel. Háza a korabeli társasági élet és szellemi kultúra egyik központja, ihletadó és kisugárzó helye, írók, költők, színészek találkozóhelye.
A Pesten tanuló kecskeméti Katona József nemcsak látogatója, hanem lakója is volt a Karacs-háznak. 1811-ben és 1813-ban, írói munkásságának legtermékenyebb korszakában kapott otthont a jeles mecénás család házában. (Karacsék az egyik kis szobát mindig olyan fiataloknak adták ki, akik Pesten tanultak és rászorultak a támogatásra.) Katona József itt írta a Bánk bán előtanulmányait, egyes részleteit; és itt vetette papírra a Jeruzsálem pusztulása című darabját is.



Karacs Teréz: A régi magyar színészetről - részlet

Katona József Pesten

Itt-ott jó földre talált a mag, melyet a magyar művelődésért lelkesülő anyám elvetett.

Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehetséget tanúsító Katona József egyike volt a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülőimnél lakott, egy udvari szobában, mely igyekező ismerős tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált.

(…) Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülőimhez, körülbelül 1812-ben. Illendő köszönés után elég nyersen kérdé:
– Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely?
Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé:
– Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik.
– Én vagyok az atyja, mint hallom, beállt komédiásnak.
– Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul.

Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Józsi éppen ez este is működik a színpadon, s békítőleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga győződjék meg, hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az ő Józsija.

A Szerelem gyermeké-t vagy Talált gyermeket adták, (a darab címét nem tudom biztosan) Kotzebuétól, Verseghy fordításában. Katona a címszerepet játszta, hatásosan. Az öreg Katona elérzékenyülve fordult a mellette ülő anyámhoz:
– Hol tanulta ez a fiú ezt? Bizony magamat is megríkat.
– Ugye, nem komédiás? – szóla anyám.
– Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön ő haza!
És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra. Anyám tudatván vele, hogy a darab végezetéig nem beszélhet fiával, és megígéré neki, hogy mihelyt lehet, azonnal felkíséri hozzá anyám.

És úgy történt, az öreget szívesen fogadták az atyám által előre értesített színészek, s meghívatott fiával együtt a közeli Aranykéz vacsorálóba egy pohár borra, de melyet nem engedett, hogy más fizesse ki.
Fiát aztán jól lehordta, s értésére adta, hogy a színészkedés helyett lásson a kenyeret adó tudományokhoz.
Az öreg Katona tehát az első hírre már Pesten termett fia színészműködése büntetésére. És az engedelmes fiú is ezután egész erejével, noha fájó szívvel, mint szülőimtől hallám, a biztos kenyeret ígérő törvénytanuláshoz fogott, s mint tudatik, korai halálát is az okozta, hogy nagyon is szigorúan tudta a törvényt magyarázni. 1860-ban beszélte nekem egy kolozsvári, kecskeméti születésű úrnő, hogy ügyészi hatalmas beszéde következtében a halálraítéltek rokonai átkozva kísérték őt haza a hivatalból; ez őt annyira felháborítá, hogy a szélhűdés rögtöni halálát okozta. Én halála előtt néhány hóval láttam utoljára, talán 1829-ben. Már nagyleány voltam, jól emlékezem alakjára, még öltözetére is, mivel feltűnt előttem, hogy egy vidéki város hivatalnoka egészen a legújabb szabású és színű öltözéket viselé: az ezen időben divatos sötétbarna kvekkert, sárga ércgombokkal. Nem szép, de igen nyájas kifejezésű arca volt. Nálunk volt többekkel ebéden, a mindig jobban fejlődő irodalom, a színészet volt a beszélgetés fő tárgya. Az őt az írói működésre sürgetőknek így felelt:
– Engem a fiúi kötelesség ezen kenyeret nem hozó pályáról száműzött.


2023. október 1., vasárnap

Köszönetnyilvánítás - 1%

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület tisztelettel megköszöni mindazon magánszemélyek támogatását, akik személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlották szervezetünknek.


2022. évi személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból a NAV 84.056 forintot utalt, melyet alaptevékenységünkre használunk fel.



2023. szeptember 1., péntek

Fotógyűjtemény - korlenyomat 2023.


Tájékoztató

Kérjük, hogy a lehető legnagyobb felbontásra beállítva készítse el a képet és írja mellé az üzlet/cég pontos nevét és címét (pl. a fájl nevében).
A képet legyen szíves az info@cape.hu címre megküldeni, megírni, hogy kik szerepelnek a fotón, a tulajdonosokat/üzletvezetőket névvel együtt, az alkalmazottak esetében nem kötelező.
A beküldéssel hozzájárul, hogy az Egyesület a publikálásra ítélt fotóra időbeli korlátozás nélküli, kizárólagos, minden felhasználási módra kiterjedően felhasználási jogot szerezzen.
Beküldő kijelenti, hogy személyes adatainak kezeléséhez önkéntesen hozzájárul.
A beküldött képek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Archívumába kerülnek.

2023. július 6., csütörtök

MOST! Vagy soha.

Erőszakos túlépítés helyett parkot a Palotanegyedbe!

 

Történelmi lehetőség adódik Budapest zöld fejlesztésére azáltal, hogy a Magyar Rádió 2014-es kiköltözésével a Palotanegyedben egy jelentős kiterjedésű, központi elhelyezkedésű területnek lehet új funkciót találni.



2023. június 27., kedd

Szomszédünnep - I. Utcapiknik a Lőrinc pap téren

2023. június 18-án, vasárnap zajlott a 
Szomszédünnep - I. Utcapiknik 
a Lőrinc pap téren.









Köszünjük Muki Cukrászda!




“A program a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. támogatásával a Szomszédünnep pályázat keretében valósul meg.”


2023. június 5., hétfő

2023. május 19., péntek

CaPE 15 - új logó

 


Elkészült az ünnepi CaPE logó
15 évesek lettünk

2023. május 15., hétfő

Számvetés 2022

Ez történt velünk 2022-ben

2022. április 8. Passió - tematikus séta a Fiumei úti Sírkertben
2022. május 6. Pénzmúzeum
2022. május 11. közgyűlés
2022. május 28. Bródy-utcaünnep és gyermeknap
2022. június 23. Pénzmúzeum
2022. június 23. Szent Iván éjszaka a Mikszáth téren
2022. június 24. Közösségi virágültetés
2022. augusztus 18- szeptember 19. Szűcs Zsuzsanna iparművész kiállítása a Mixát-udvarban
2022. szeptember 17-18-án a Kulturális Örökség Napjai. (SZ)álljon meg a Palotanegyedben!  Zichy Hotel Palazzo, Courtyard by Marriott Budapest City Center
2022. szeptember 23. Muzsikus lelkek - tematikus séta a Fiumei úti Sírkertben
2022. augusztus 29- október 1., Szűcs Zsuzsanna iparművész kiállítása a Trefort-kertben
2022. szeptember 30. (SZ)álljon meg a Palotanegyedben! Hotel Museum Budapest
2022. november 23. Japán kulturális est
2022. december 1. A Magyar Rádió 97. születésnapja
2022 decembere - jótékonysági gyűjtés a Nagycsaládosok Józsefvárosi Egyesületének, a Mesepalota Óvoda Alapítványának és a Molnár Ferenc Általános Iskola Alapítványának
2022. december 11. Lőrinc pap téren közösségi karácsonyfa díszítéssel egybekötött adventi program



2023. március 24., péntek

Emléktöredékek a Horánszky utcából (1930-40-es évek)

Pesti Lászlóra (1938-2013) emlékezünk. 1.

E sorok írója 1938-ban született és egész életében Budapesten, a VIII. kerületben, a Horánszky utca 12-ben lakott. Most, 2012-ben, mielőtt az emlékek teljesen elhalványulnának, lejegyzi az akkori időkben látott környezetet és életvitelt. Úri negyed volt ez a környék, a jómódú polgárság minden előnyével: csend és béke uralta a vidéket, a jó modor következtében az emberek tisztelték egymást és a szegényebb néprétegnek is jutott az általános gazdasági előnyökből – egészen a háborúig.

Vázlat a közeli épületekről
A Horánszky utca 1. számú ház alagsorában Labosa úr könyvkötészete működött, a tulajdonos jókora, oldalkocsis Zündapp-motorkerékpárjában szállította az árut. A motor olykor nehezen indult, mi gyerekek segítettünk betolni a gépet, jutalmul elvitt minket az utca sarkáig.
A 2. szám pincéjében lakások voltak, ez az akkori időben természetes volt, a saroküzletben tejcsarnok működött.
A 3. szám pincéjében Spielmann bácsinak volt asztalosműhelye, mellette bizonyos Nagy nevű egyén tartott fenn tüzelőanyag kereskedést. A gyújtóst dróttal összefogott karikákban árusították. A cég egyik alkalmazottja négykerekű kézikocsival hordta a zsákokba mért fát és szenet a megrendelőknek. A szegényebbek saját maguk, zsákkal a hátukon szállították haza a tüzelőt. Hasonló kereskedés volt a Mária utcában is.
Az 5. szám alatt működött a Tóth Ödön-féle vegytisztító üzem, ez később a Patyolat Vállalat telepe lett - gyárkéménye ma is áll, a szépen tatarozott épület hátsó udvarán.
A 7. szám pincéjében Kakuszi műbútorasztalos dolgozott. A 6. szám egyházi intézmény volt, később a Belügyminisztérium munkásszállója lett, jelenleg a Corvinus Egyetem egyik intézménye van az épületben.
A 8. szám pincéjében Ferenczi István lakatosműhelye várta a megrendelőket.
Lakóház a 9. szám, egyik lakásában, az 1980-as években, állítólag a parketta alatt, Tornyai János festőművész számos, elveszettnek hitt képét fedezték fel.
A 10. szám átjáróház volt a Mária-utcára, ott egyemeletes, a többi részen földszintes, hangulatos épület, nagy kerttel. Közepén parányi házikó állt, benne cipészműhely - az elégetett bőr füsttel és
bűzzel látta el a környéket. Az emeletes rész földszintjén tejkimérés volt, a ház Horánszky utcai végén két szabómester, Megyeri és Móser varrta a ruhákat, mellettük sámfakészítő lakott. A ház közepén még egy szabóság találtatott, a Lőrinczi-féle.
A Vörösmarty Gimnáziumé a 11. számú telek, hosszú éveken át volt itt iskolaszolga a Bárdosi-család.
Az iskola egyik tanára, Benkő, a 13. szám alatt lakott, (meg – korábban - Szendrey Júlia is) és még három, név szerint ismert család: Dölle Attila, Ángyási Lajos, Karácsonyiék, utóbbinál a férj katonatiszt volt.
A 14. szám egyházi tulajdon, népies elnevezéssel a Szürke Lányok otthona. A rendszerváltás után a rend visszakapta az épületet.
Visszatérve a 13. számra, az udvari toldaléképületben lakott Cserhátiné jósnő, aki szegényes, de ugyancsak zsúfolt lakásában fogadta a jövőjükre kíváncsi ügyfeleket. A berendezés misztikus háttere fokozta a jövendőmondás hitelességét. (Ezt a házat 2012-ben teljesen átépítették, a helyreállított homlokzatot megőrizve.)
A 15. szám a román követség volt, gondnoka a Takács-család, egyik hivatalszolgája az erdélyi Laci bácsi, akinek hivatalosan nem szabadott magyarul beszélni. Amikor Románia kilépett a háborúból, a németek letartóztatták és a Pannónia-szállodába vitték a követség alkalmazottait.
A 17. számú épület korábban és most újból egyházi birtok, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szent Anna Kollégiuma. A 18-20-22. szám szintén egyházi tulajdon, a Magyarországi Jezsuita Rendtartomány épülete. A 23. szám hajdan szintén egyházi birtok, most lakóépület. A 24. szám a Keresztény Ifjúsági Egyesület épülete, később lakóház, jelenleg a Református Egyház tulajdona.

kép forrása: pestizsibongo.hu