A kulturális államtitkárság előterjesztése alapján újabb miniszteri rendelet társadalmi egyeztetése zajlik egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján ugyanis miniszteri rendeletben kell megállapítani azon ingatlanok listáját, amelyek erre a védettségre érdemesek. A kormányzati honlapon található előterjesztés szerint a kerületben az alábbi ingatlanokat terjesztették fel védettségre:
Budapest VIII. ker. - Józsefvárosi pályaudvar
Budapest VIII. ker., József u. 37.
Budapest VIII. ker. - Nemzeti Lovarda főépülete és istállóépületek
Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 4.
Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 22.
Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 23.
Budapest VIII. ker., Mikszáth tér 3.
Budapest VIII. ker., Orczy tér 3-5.
Budapest VIII. ker., Tavaszmező u. 6.
Budapest VIII. ker., Üllői út 24.
Budapest VIII. ker., Üllői út 32.
- melyek közül a vastaggal jelöltek a palotanegyediek. S annak magyarázatául, hogy mi indokolja a védettséget, íme néhány kultúrtörténeti információ!
MIKSZÁTH TÉR 3.
Zártsorú beépítésben álló, egyemeletes, U-alaprajzú, nyeregtetővel fedett historizáló lakóház. Az épületet, feltehetően az itt korábban állott lakóház részeinek felhasználásával, 1894-ben dr. Jordán Ferenc építtette át. Az oszlopos udvari folyosót és a szélfogót pedig feltehetőleg 1904-ben építtette dr. Jordán Ferencné. A lakóépület nemcsak tömegében és térszerkezetben, de sok részletében is őrzi 1894-es kialakítását, a házban nagyrészt eredeti nyílászárók, burkolatok, korlátok és rácsok találhatóak. Az igényes kialakítású lakóépület a Palotanegyednek azon polgári épületei közé tartozik, amelyek nem méretükkel, hanem igényességükkel igyekeztek felvenni a versenyt a területnek nevet adó főúri palotákkal.
ÜLLŐI ÚT 24.
A Magyar Evangélikus Egyház Országos Székháza két épületből álló együttes, amely a Szentkirályi utca és az Üllői út sarkán helyezkedik el. Az Üllői úti épület korábbi alapokon az 1870-es években épült mai formájára Buzzi Bódog tervei szerint. Homlokzatát a II. világháború után egyszerűsítették le. A Szentkirályi utcai épületet Francsek Imre tervei szerint építették 1906-ban, a már ott álló, 1902-ben megvásárolt saroképület mellé építve. A Szentkirályi utcai épületben díszes kiképzésű kápolna található, az Üllői úti épület első emeletén az egykori kiskartali Podmaniczky-kastély könyvtára látható eredeti berendezésével.
A historizmus két különböző korszakát képviselő épületegyüttes az előnytelen beavatkozások ellenére kiemelkedő építészettörténeti és kultúrtörténeti értéket képvisel. Díszes kiképzésű kápolnája, közlekedőterei, a benne található ritkaságértékű míves könyvtárberendezés együtt olyan szellemi és esztétikai értéket képvisel, melyek eredeti helyükön és állapotukban való megőrzése mindenképpen indokolt. Az épület fenntartása fontos lehet a hívek számára az egyház hagyományainak, állandóságának kifejezéseképpen is. Az Üllői úti épület homlokzatának eredeti állapota fotók alapján rekonstruálható, felújítása esetén az épületegyüttes ismét a településkép egyik értékes elemévé válhatna. Az épületek egyszerű kialakítása nem dísztelenséget, hanem visszafogottságot jelent, amely jól illeszkedik a lutheri elvekhez. Az 1906-ban kialakított székház saját korában méltó folytatója volt az evangélikus egyház építészeti, művészeti hagyományainak, és ma is vállalható értéket képez. Fenntartását csak az egyedi műemléki védelem biztosíthatja.
ÜLLŐI ÚT 32.
Az ingatlan Üllői úti részére, a vasáru-nagykereskedelemben érdekelt Heinrich-család terveztette az ismert építészpárossal, Hubert Józseffel és Móry Károllyal 1892-93-ban, az U alakú alaprajzú, reprezentatív, háromemeletes épületet, valamint a hozzá kapcsolódó földszintes raktárépületeket. 1907-ben Hubert József a Mária utcai telekhatárral párhuzamos, de attól beljebb húzódó, téglány alaprajzú kétemeletes raktárt tervezett az ingatlanra. Az épületegyüttes mai formáját 1912-ben nyerte el, amikor teljes egészében beépítésre került a Mária utcai telekhatár. A Sándy Gyula által megálmodott új raktárépület U alakban csatlakozott az 1907-ben emelt raktárépülethez. Az épület azóta szinte érintetlen állapotban maradt fenn.
A 19. sz. elejétől a hazai vasáru-kereskedelemben vezető szerepet betöltő Heinrich-család által több perióduson át, sajátosan beépített, két utcára nyíló L alakú telek a Belső-Józsefváros jelentős építészeti emléke. Az együttes különleges beépítését a korszak jeles építészei irányították. Az Üllői úti épületrész értékeit –a külső homlokzatok megformáláson túl- a reprezentatív első emeleti térsor, s főként a lakás fő attrakcióját jelentő, historizáló stílusú, faburkolatos, tálalószekrényekkel berendezett, kifogástalan állapotban fennmaradt ebédlőterem jelenti. Az udvari ipari épületek különlegességük miatt képviselnek védendő értéket. A részben funkció nélküli ingatlan hasznosítását tervezik, a tervezett átalakítási munkák során csak az egyedi műemléki védelem biztosíthatja az épületegyüttes egységes kezelését és a védendő értékek teljes körű megóvását.
