A Magyar Nemzeti Múzeumnak
megalapítása után – történetének első évtizedében – a
megoldandó központi kérdés gyűjteményeinek méltó elhelyezése
volt. A Széchényi Ferenc által alapított intézmény első
hajlékai – a mai Papnövelde utcai központi szeminárium
könyvtárterme, majd az egyetemi (egykor pálos) templom másik
oldalán lévő egyetemi épület néhány szobája – ideiglenes
megoldásnak számítottak. 1807-re megszületett a terv, hogy a
Múzeum első önálló palotája Grassalkovich Antal gróf
adományának köszönhetően a Hatvani (ma: Kossuth Lajos utca) és
Szép utca sarkán lévő telken épüljön fel. Az épület tervét
Hild János 1807-ben el is készítette, de végül 1812 elején
Johann Aman bécsi cs. kir. udvari építész a Múzeum telkét a
közeli magas épületek miatt világosság és tűzbiztonság miatt
alkalmatlannak nyilvánította. Ezért új, minden szempontnak
megfelelő területet kellett keresni. A fő kritérium az volt, hogy
a telek elég nagy méretű legyen és minden oldalán utcára
nyíljon. Sikerült is találni egy ilyen ingatlant a régi pesti
városfalon kívül: a Kecskeméti kapu közelében fekvő ún.
Batthyány-telket. Ezt még Batthyány József bíboros, hercegprímás
vásárolta több részletben, amelyeket aztán egyesített. A
tárgyalások 1813-ban meg is indultak a bíboros örökösével,
Batthyány Antal József gróffal (1762-1828), aki már akkor egy
ideje árulta 4784 négyszögölnyi kertjét (a rajta lévő elég
nagy emeletes villaépülettel és kisebb melléképületekkel). Mire
azonban József nádor megbízottja útján megkereste ez ügyben a
tulajdonos grófot, már öt kisebb telekrész kihasításra és
eladásra került. A terület megszerzése így nem várt akadályba
ütközött. Miután azonban sikerült megvenni az eladott
telekrészeket, sor kerülhetett a még Batthyány-birtoknak számító
rész megvételére. Az adásvételi szerződés megkötésére 1813.
október 28-án került sor. Az állam majd 200.000 váltóforintot
fizetett a Nemzeti Múzeumnak szánt területért, mely vételár
kifizetését nagyban segítette az a körülmény, hogy néhány
nappal korábban sikerült eladni – nyolc telekre osztva – a
Grassalkovich-féle múzeumtelket. A vásárolt telek birtokába Pest
város hatósága november 17-én (számos vendég jelenlétében)
ünnepélyesen bevezette a Múzeum igazgatóját. Öt nappal ezután
József nádor elrendelte a múzeumi gyűjtemények fokozatos
átköltöztetését az egykori prímási nyaralóba, amelyet még
Klobusiczky Ferenc (1707-1760) kalocsai érsek építtetett valamikor
az 1750-es években. A múzeumi tárak átszállítása 1814-ben
megindult, de egy hosszabb szünet után csak 1817-ben fejeződött
be.
Debreczeni-Droppán Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése