A
Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) ismét
temető-látogatásra hívta tagjait és az érdeklődőket. 2014.
október 4-én
a Farkasréti temetőben jártunk, Szilágyi
Rita
szakavatott vezetésével. Az időjárás nem volt túl kegyes
hozzánk: esett és hűvös volt. Ez a temető amúgy sem olyan
séta-terep, mint a Kerepesi (ahol már többször jártunk), itt a
hegyvidék bizony nehezebb feladatok elé állítja a látogatót.
Talán mindez együtt hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag kevesen
jöttek el, 13 mindenre elszánt vállalkozó. De a bátrak elnyerték
jutalmukat: számos kedves és tiszteletreméltó régi ismerősünkkel
találkozhattunk és megismerhettünk eddig még számunkra nem
ismert, kiváló személyiségeket.
Október
lévén, akárcsak múlt évben, most is koszorúzással kezdtünk. A
temető főbejáratának belső falán, pár éve elhelyeztek egy
emléktáblát, amelyen felsorolták mindazok nevét, foglalkozását,
akik az 1956-os forradalom és szabadságharc során meghaltak és
itt, a Farkasréti temetőben lettek eltemetve. Ez elé az emléktábla
elé tettük az egyesület koszorúját.
Indulás
előtt megtudtuk, hogy hosszú ideig a Kerepesi temetőbe csak
korlátozott mértékben lehetett temetkezni és ezért is a
Farkasréti temető – mint egy újabb kori Nemzeti Panteon – a
hazai kulturális, tudományos, művészeti élet, a sport és a
közélet számos szereplőjének nyugvóhelye lett. A program
készítésekor igényként felmerült, hogy említsük meg, ha
valakinek volt valamilyen egyéni kötődése a Palotanegyedhez.
Mivel városrészünkben több egyetem van, sokan tanultak, majd
később akár tanítottak is nálunk. Így például a színházi és
a filmvilág sok jeles alakja az itt lévő Színház- és
Filmművészeti Főiskola (ma már egyetem) hallgatója volt, aztán
többen oktattak is az intézményben.
A
teljesség igénye nélkül említek neveket, a barangolásunk során
meglátogatottak közül: Sulyok Mária színművész, a 100 éve
született Homoki Nagy István filmrendező, a hazai
természetfilmezés úttörője (Egy
kerecsensólyom története, Vadvízország, Gyöngyvirágtól
lombhullásig, Cimborák),
Süss Nándor műszerész, gyáralapító – ő készítette el a
pesti Tudományegyetem világhírű fizikusa, Eötvös Loránd
találmányát, a torziós ingát, majd a sorozatgyártás is az
általa alapított üzemben történt, Radnai Béla, a hazai
gyorsírás megteremtője, oktatója, Bánki Donát gépészmérnök,
a róla elnevezett Bánki-turbina és Csonka Jánossal a porlasztó
feltalálója (egy ideig a Mária utcában lakott), Kaffka Margit
író, Vikár Béla etnográfus, a Kalevala, a finn nemzeti eposz
magyarra fordítója, ő használta Európában elsőként a
fonográfot népdalok gyűjtéséhez – érdemes azt is tudnunk,
hogy a magyar népdalok mellett, ő rögzített elsőként szlovén,
szlovák és román népdalokat is, Gerlóczy Gedeon építész,
egyebek között a Magyar Rádió épületének a tervezője, Tolnay
Klári színművész, Makovecz Imre építész, a 125 éve született
Schlosser Imre, a magyar labdarúgás első, Európa-szerte ismert
játékosa, Kaszab Zoltán zoológus, a Magyar Természettudományi
Múzeum főigazgatója, aki hat alkalommal járt egyszemélyes
gyűjtőúton Mongóliában és mintegy félmillió rovart hozott
haza onnan, ahol – mint mondták – „semmi sincs” (tudóstársai
szerint többet tett, mint egy egész kutatóintézet), Latabár
Árpád és Latabár Kálmán színművész (mindketten a mai
Vörösmarty Gimnáziumba jártak), Reviczky Imre ezredes, sokak
megmentője (Yad Vasem elismerés), Kodály Zoltán, Bartók Béla és
Solti György - zenei életünk kiválóságai, Csapody Vera, a
Mikszáth Kálmán téri Sophianum leánygimnázium matematika-fizika
tanára, egy évtizedig igazgatója, aki emellett növényekről
készített tízezernyi gyönyörű tusrajzával, illetve
vízfestményével hagyott nyomott a hazai botanika történetében,
Sándor Csikar, a közelmúltban elhunyt legendás labdarúgó.
Köszönjük
vezetőnk türelmét és ügybuzgalmát, a résztvevők kitartó
figyelmét. Reméljük, hogy senki sem hűlt meg, nem erőltette meg
túlzottan magát és a nehézségek ellenére érdekesnek,
tanulságosnak találta közös barangolásunkat. Bízunk benne, hogy
máskor is találkozni fogunk a CaPE ilyen és más jellegű
rendezvényein.
Biztosan
képek is kerülnek majd ehhez a rövid emlékeztetőhöz. Előre is
köszönjük mindenkinek, aki képeivel segít felidézni a
látottakat.
2014.
okt. 10.
Sipka
László