Örömmel közöljük, hogy megjelent épülettörténeti sorozatunk harmadik kötete is.
Sommer László: Fény a zsinagógában
(Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem zsinagógai ablakai)
Bevezető:
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógája az egyetem épületével együtt 1877-ben épült, azóta megszakítás nélkül funkcionál. A zsinagógai tér a neológ szertartásnak megfelelően került kialakításra, egyedisége — az épület szerkezetéből adódóan — az ablakok egy oldalon, a bejárattól baloldalon való elhelyezésben áll. Dr. Schőner Alfréd főrabbi vallási vezetését dicséri az a törekvés, hogy valamennyi zsinagógai ablak színesítse a belsőnatmoszférát. Az ablakok egykoron egyszerű átlátszó üvegezésűek voltak, napjainkra ennek helyét majdnem az egész ablakfelületen színes, díszített, festett ólomkeretes üvegtáblák vették át, amelyeken keresztül gyönyörű színek vetülnek a frigyszekrényre és a templomi térre.
A zsinagóga ablakait szerkezetileg három egységre oszthatjuk. A földszinti ablaksor, amelynek középső részén egy ajtó is helyet kapott, alsó 5x6 ablaktáblája az egykori Lágymányoson épült zsinagóga ablakai alapján készült. Az 1936-ban épült zsinagóga Budapest egyik különleges Bauhaus zsinagógája volt, amely alig három évtizedig szolgálhatott eredeti állapotában hitéleti célokat, államosították, majd 1969-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak adták át. Eredeti külső díszeit lebontották, a megmentett ablaktáblákat pedig az akkori Országos Rabbiképző Intézetbe szállították, melynek igazgatója Prof. Dr. Scheiber Sándor volt. Az alsó ablaktáblákon hagyományos zsidó szimbólumok, a zsinagógai és vallási élet eseményeinek, ünnepeinek tartozékai, jelképei jelennek meg, számos ablak azonos képet mutat, melyek őrzik az egykori lágymányosi zsinagóga emlékét.
E 30 ablak ünnepekhez kapcsolódó témájú, amelyek között felül 13 darab Dávid csillag, 4 darab Hétágú gyertyatartó (Menóra), alul pedig Kilenc ágú gyertyatartó (Hanukkia), Eszter könyve (Megillat Eszter), Sátor (Szuka), Sátori csokor, Sófár, ünnepi imakönyv (Mahzor), Örökmécses (Nér Támid), Kőtábla, Szédertál, Kohanita kéz, Szombati (Sabati) asztal, Lag Baomer tüzei, Nyitott Tóratekercs és Felöltöztetett Tórakekercs láthatók.
A karzat alatt kezdődő földszinti ablaksor legfelső számozott sora már a zsinagóga híveinek, az egyetem oktatóinak adományaiból készült el, ezek között középen megtalálható a hagyományos menóra ábrázolás és Izrael állam címere is, a két nagyobb ablak a zsinagóga oldali ajtajának felső részében kapott helyet. A további ablakokon – balról jobbra haladva – Fűszertartó serleghez (Havdalához) szükséges eszközöket, egy asztalt gyertyával és imakönyvvel, hamsza kezet, a Dohány utcai zsinagóga örökmécsesét, tóraolvasó emelvényt tórával és jáddal, a siratófalat, a soproni zsinagógából elhozott óra képi másolatát és Sára sátrát láthatjuk.
A karzat szintjén valamennyi ablak, az elkészült színes, díszített üvegek szintén a hívek adományaiból készültek el, betartván az adakozás szükségességét hirdető bibliai parancsolatot. A zsinagóga hívei rabbijukkal, Dr. Schőner Alfréddal, irányadó egyetértésben úgy érezték, hogy a zsinagóga valamennyi funkciója – a Bét ha Kneszet, a Bét ha Tfila és a Bét ha Midrás – kellemesebb, esztétikusabb és méltóbb lesz, ha a hétköznapokon és ünnepnapokon a zsinagógában az örökmécses és a gyertyák fénye, valamint a mesterséges világítás mellett a természetes fény színes sugarai is bejutnak. Az ÖV. az emberiség számára teremtette a napot minden természetes fény és energia forrásaként, az Országos Rabbiképző –Zsidó Egyetem vezetői, oktatói, hívei az adakozás parancsolatának teljesítésével, dekorációs céllal fogadták el ezúttal a Nap adományát, a színeket.
