A Civilek a Palotanegyedért Egyesület
”Élet a Palotanegyedben”
címmel fotópályázatot hirdet!
A pályázat célja:
A Palotanegyedben élők vagy ezernyi más szállal ide kötődők érzéseit, mindennapjait vesszük idei pályázatunkban szemügyre: ki mit tart jellegzetes palotanegyedi létnek, kinek mit mond a sokat emlegetett palotanegyedi identitás?
A választ a mindennapok művészeti alkotásaiként létrejövő, meghitt vagy fennkölt, esetleg csetlő-botló pillanatainkat elleső fotográfiák formájában várjuk: készüljenek azok akár ma, akár évtizedekkel ezelőtt.
A pályázat feltételei:
Egy pályázó több képpel, de maximum 10 darabbal nyújthatja be munkáit.
A pályázaton való részvétel ingyenes, nevezési díj nincsen!
A pályázaton korhatár nélkül bárki részt vehet.
A képek készítésének időpontjára vonatkozóan nincsen megkötés.
A résztvevő a pályázati anyag elküldésével nyilatkozik arról, hogy a benyújtott képek saját szellemi termékei, egyúttal elfogadja a pályázati feltételeket és egyben hozzájárul, hogy a pályázat kiírói a pályázattal kapcsolatos publikációkban képeiket térítésmentesen használják.
Formai és technikai követelmények:
Pályázni analóg vagy digitális géppel készített, fekete-fehér vagy színes kép digitális (digitálisan fényképezett vagy analóg kép szkennelt változatával) lehet.
A képek 2-10 Megapixel felbontásúak lehetnek.
A zsűri tagjai a Civilek a Palotanegyedért Egyesület tagjai.
Nyeremények:
A kategóriákon belüli díjazás elosztását a zsűri a beérkezett pályaművek alapján ítéli meg.
A kategóriák helyezettjei tárgyjutalomban részesülnek, a Palotanegyedhez kötődő ajándékcsomaggal gazdagodnak.
A képek beküldésének határideje: 2012. július 15.
A képeket elektronikus úton az Egyesület foto@cape.hu címére várjuk!
Az elektronikusan benyújtott kép tárgyszavában jól olvashatóan kérjük feltüntetni az alábbi sorrendben a következő információkat: szerző neve, kép címe, kép sorszáma!
A díjak átadására a fotókból nyíló, azonos című kiállítás ünnepélyes megnyitóján,
a 2012. évi Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében
terveink szerint 2012. szeptember 16-án, vasárnap délután kerül sor.
2012. május 23., szerda
Rádió-látogatás - Bunker-túra
A CaPE (Civilek a Palotanegyedért Egyesület) immár hagyományos „múzeum-kerti piknik”-jét 2012. május 19-én tartották. A rendezvények sorában különösen érdekes és tanulságos volt a Magyar Rádió épületének megtekintésére szervezett séta. A nagy érdeklődésre való tekintettel, több turnus alakult. Szerencsére felkészült kísérőnk, az intézmény archívumának vezetője, Sávoly Tamás „bírta a strapát”. Ezúton is köszönjük segítségét, türelmét.
A történeti áttekintés a Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondóig nyúlt vissza. Jogosan, hiszen a Rádió, mint intézmény, szorosan együttműködött a Magyar Postával és a Magyar Távirati Irodával. A Telefonhírmondó Budapesten, a Rákóczi út 22. számú házból működött és az első rádióstúdiót is itt hozták létre Magyari Endre, a Posta Kísérleti Állomás egyik kiváló szakembere irányításával. A Posta Kísérleti Állomás első vezetője Kolossváry Endre volt, ebben az időben már a Posta helyettes vezérigazgatója, műszaki irányítója – ebben a minőségében választották a Magyar Rádió igazgatóságának elnökévé. Az intézmény tényleges megszervezője, a korábban az MTI-t vezető Kozma Miklós volt.
Az újonnan született intézmény fő feladatának tekintette a közszolgálatiságot, azaz a köz szolgálatát, így a magyar kultúra hazai és nemzetközi terjesztését, ennek megfelelően alakult zenei, irodalmi, ifjúsági osztály, természetesen hírszerkesztés is.
A (mai) Bródy Sándor utcába költözést megelőzően, itt építkezni kellett. A tervező építészek között örömmel hallottam Gerlóczy Gedeon nevét. (Ő volt Csontváry halála után a hagyaték megmentője. Művészet-szeretetét anyai nagyapjától, a közegészségügy nemzetközileg elismert alakjától, Fodor Józseftől tanulta – aki szintén errefelé, a Rökk Szilárd utcában lakott). Az épületben barangolva, a stúdiók táján márványtábla őrzi a műszaki alkotók nevét: Békésy György, Magyari Endre, Tomcsányi Béla, Tomcsányi István – mindnégyen a Posta Kísérleti Állomás munkatársai voltak. Ilyenkor nem állhatom meg, le kell írnom Baross Gábor nevét, hiszen az ő alig pár éves miniszteri működése alatt számos területen (így a postaügy és a kapcsolódó iparágak területén is) évtizedekre kiható eredmények születtek.
Amint vezetőnktől hallottuk, a kiváló 6-os stúdió létrehozásában a később Nobel-díjas Békésy György mellett Dohnányi Ernő füle is szerepet játszott.
Számunkra, egyszerű rádió-hallgatók számára nagyon érdekes volt a különböző szobák speciális kialakítása: a süket szoba, a visszhangos szoba, az a terem, ahol a háttérhangokat lehet előállítani és felvenni.
Tanulságos történet, hogy a jelenleg a Rádióhoz tartozó épületek korábban mik voltak, mikor és hogyan kerültek az intézményhez.
A „bunker” vegyes érzelmeket ébreszt az emberben. Megnyugtató, hogy jelenleg archívum, amely a Telefonhírmondótól napjainkig őrzi az írásos dokumentumokat, emlékeket, mindennapjaink sajátos lenyomatait. A műszaki eszközöket is bemutató múzeum ugyancsak különleges értéket képvisel.
Egy ilyen rövid séta is bárkit meggyőzhet arról, hogy ez az intézmény történelmünk, ipar- és technikatörténetünk, kultúránk minden ágának olyan kincsestárát őrzi – fizikailag is, meg a hely szellemében -, amely egységében megóvandó, valamennyiünk okulására és a jövő nemzedékek számára. Egyesületünk, a CaPE javasolja, hogy az erre illetékesek adják meg a teljes háborítatlanságot biztosító védettséget a Magyar Rádió épületeinek.
2012. május 20.
Sipka László
A történeti áttekintés a Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondóig nyúlt vissza. Jogosan, hiszen a Rádió, mint intézmény, szorosan együttműködött a Magyar Postával és a Magyar Távirati Irodával. A Telefonhírmondó Budapesten, a Rákóczi út 22. számú házból működött és az első rádióstúdiót is itt hozták létre Magyari Endre, a Posta Kísérleti Állomás egyik kiváló szakembere irányításával. A Posta Kísérleti Állomás első vezetője Kolossváry Endre volt, ebben az időben már a Posta helyettes vezérigazgatója, műszaki irányítója – ebben a minőségében választották a Magyar Rádió igazgatóságának elnökévé. Az intézmény tényleges megszervezője, a korábban az MTI-t vezető Kozma Miklós volt.
Az újonnan született intézmény fő feladatának tekintette a közszolgálatiságot, azaz a köz szolgálatát, így a magyar kultúra hazai és nemzetközi terjesztését, ennek megfelelően alakult zenei, irodalmi, ifjúsági osztály, természetesen hírszerkesztés is.
A (mai) Bródy Sándor utcába költözést megelőzően, itt építkezni kellett. A tervező építészek között örömmel hallottam Gerlóczy Gedeon nevét. (Ő volt Csontváry halála után a hagyaték megmentője. Művészet-szeretetét anyai nagyapjától, a közegészségügy nemzetközileg elismert alakjától, Fodor Józseftől tanulta – aki szintén errefelé, a Rökk Szilárd utcában lakott). Az épületben barangolva, a stúdiók táján márványtábla őrzi a műszaki alkotók nevét: Békésy György, Magyari Endre, Tomcsányi Béla, Tomcsányi István – mindnégyen a Posta Kísérleti Állomás munkatársai voltak. Ilyenkor nem állhatom meg, le kell írnom Baross Gábor nevét, hiszen az ő alig pár éves miniszteri működése alatt számos területen (így a postaügy és a kapcsolódó iparágak területén is) évtizedekre kiható eredmények születtek.
Amint vezetőnktől hallottuk, a kiváló 6-os stúdió létrehozásában a később Nobel-díjas Békésy György mellett Dohnányi Ernő füle is szerepet játszott.
Számunkra, egyszerű rádió-hallgatók számára nagyon érdekes volt a különböző szobák speciális kialakítása: a süket szoba, a visszhangos szoba, az a terem, ahol a háttérhangokat lehet előállítani és felvenni.
Tanulságos történet, hogy a jelenleg a Rádióhoz tartozó épületek korábban mik voltak, mikor és hogyan kerültek az intézményhez.
A „bunker” vegyes érzelmeket ébreszt az emberben. Megnyugtató, hogy jelenleg archívum, amely a Telefonhírmondótól napjainkig őrzi az írásos dokumentumokat, emlékeket, mindennapjaink sajátos lenyomatait. A műszaki eszközöket is bemutató múzeum ugyancsak különleges értéket képvisel.
Egy ilyen rövid séta is bárkit meggyőzhet arról, hogy ez az intézmény történelmünk, ipar- és technikatörténetünk, kultúránk minden ágának olyan kincsestárát őrzi – fizikailag is, meg a hely szellemében -, amely egységében megóvandó, valamennyiünk okulására és a jövő nemzedékek számára. Egyesületünk, a CaPE javasolja, hogy az erre illetékesek adják meg a teljes háborítatlanságot biztosító védettséget a Magyar Rádió épületeinek.
2012. május 20.
Sipka László
2012. május 15., kedd
MÚZEUMKERTI PIKNIK
Május 19. – MÚZEUMKERTI PIKNIK
Társprogram: egyedülálló BUNKER-TÚRA, stúdiólátogatás, 14.00 órától a Magyar Rádió épületében!
(Előzetes regisztráció szükséges az info@cape.hu-n)
Találkozó:13.00 órától a Múzeumkertben a Kálvin tér felőli füves részen ill. 14.00 órakor a Rádió Bródy S. utcai portájánál!
Ne feledd: MÚZEUMOK MAJÁLISA is ezen a hétvégén!(ezen a nap a Múzeum családoknak ingyen látogatható!!!)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)