Képek a Kulturális Örökségnapokról

Húros Annamária díszlet-és jelmeztervező kiállítás és bemutatója

Séta az ELTE BTK-n

SÉTA A TURIZMUS VILÁGNAPJÁN

Életterek- élő terek – tematikus utcák séta a Mikszáth tér és környékén

Az 1838-as pesti jeges árat követően József nádor területrendezési, városfejlesztési tervének köszönhetően e negyedben emelték a Nemzeti Színházat, a Nemzeti Múzeumot (1847), majd a Képviselőházat (1865). Ide költözött az arisztokrácia. Ma a Mágnásfertály „élhető, szerethető" negyed…

Találkozó: 2013.SZEPTEMBER 27-ÉN 14.30 -kor Gutenberg tér (Budapest, VIII. )
Útvonal: Gutenberg Otthon (1907, Vágó fivérek) – Ari Kupsus Galéria (Bródy Sándor utca 23/b) - H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési központ - Horánszky (volt Zerge) utca 13 sz. - Párbeszéd Háza és kávézója, a Loyola Café (Horánszky utca 20.sz.) – Pesti Jézus szíve templom- Feszty Masa Úti Boldogasszony- kegyképe (1809, Kauser József) Lőrinc pap tér - Mária utca 25. - Hotel Palazzo Zichy Budapest (gróf Zichy Nándor palotája, Lőrinc pap tér 2.) - Krúdy utca - Mikszáth tér - gyufagyújtás Irinyi János emlékére - fröccsmegálló A séta időtartama: 2,5 óra. A sétát vezeti: Maczó Balázs helytörténész.

Kulturális Örökségnapok a divat jegyében

Húros Annamária díszlet- és jelmeztervező kiállítása a Festetics Palotában, 

a Civilek a Palotanegyedért Egyesület közreműködésével

1088 Budapest Pollack Mihály tér 3.

szeptember 21. szombat 10:00-18:00

szeptember 22. vasárnap 10:00-15:30

Tükörterem: szeptember 21. 14:30-15:00 
Húros Annamária díszlet- és jelmeztervező bemutatója
A bemutatót vezeti: Farkas Tamás színművész, közreműködnek a Vörösmarty Gimnázium önkéntesei

Tükörterem: szeptember 22. 12:30-13:00 
Húros Annamária díszlet- és jelmeztervező bemutatója
A bemutatót vezeti: Farkas Tamás színművész, közreműködnek a Vörösmarty Gimnázium önkéntesei

Minden páros órában idegenvezetést tartanak a Palotában. 

A programok ingyenesek. 

további információ: www.oroksegnapok.hu

NEM CSAK BÖLCSÉSZEKNEK!

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti campusa a kívülállóknak, de akár a tanároknak, vagy a diákoknak is egy megszokott egyetemi helyszínnek tűnhet. Azonban, ha jobban körülnézünk sok megmagyarázatlan kérdésre és titokra bukkanunk. Miért vannak csatornafedők és körbefalazott karcsú vasoszlopok a Távol-keleti Tanszék folyosóján? Miért van itt csillagvizsgáló torony? Ráadásul kettő? Miért nincs egyáltalán vas a HÖK-iroda épületében? Mi az a Steindl-massza? Hol élt és tanított az egyetem névadója? És ő maga tudóssága mellett milyen ember, milyen pedagógus volt? A válaszokon kívül még számtalan érdekességet megtudhatnak az érdeklődők a campus történetéről, épületeiről egy izgalmas séta keretében. A séta hossza kb. 60 perc.

Vezető neve: 

Huszthy Zita

Talákozó helyszíne

1088

Budapest

Múzeum krt. 6-8.

Séta indulási ideje: 

2013.09.21., szombat - 10:00

Bölcsi változatok

Kis ízelítő a bölcsőde homlokzatára érkezett munkákból. Várjuk a hozzászólásokat és kíváncsian várjuk a döntéshozók válaszát!

Látogatás a Telenor Házban

 A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) folytatta az érdekes és tanulságos helyek meglátogatására szervezett programját: a Magyar Rádió épületegyüttesének, az épülő 4-es metró néhány állomásának, a MÁV Szimfonikusok székházának, a Kriminalisztikai Múzeumnak és a Kerepesi-temetőnek (a Nemzeti Panteon ezen részének) felkeresése után, a Telenor magyarországi központját, a különleges műszaki megoldásairól híressé vált törökbálinti székházat, a Telenor Házat látogattuk meg, 2013. június 7-én.

Az épülethez közeledve, az volt a „feltűnő”, hogy a szokásos székházaktól eltérően, ez milyen jól illeszkedik a természetes környezetbe. A közelről és belülről is nemesen egyszerű, de nagyon szép és érdekes „házat” felkészült és segítőkész vezetőink, a céget képviselő Rédei Zsófia és Haláchy Ferenc mutatták meg, „tetőtől talpig”, fentről a -2. szintig.

 

 A tetőn elgyönyörködtünk a kilátásban, majd meghallgattuk a cégről és magáról a létesítmény születéséről szóló ismertetést. A Pannon GSM, amely 1994-től a norvég Telenor tulajdonában van, korábban Budaörsön, több épületben elhelyezve működött. A még hatékonyabb működés érdekében, az egész szervezetet és eszközállományt befogadni képes, új telephely és ezen belül irodaház megvalósításáról döntöttek. A Budapesthez közeli Törökbálinton lévő ún. Égettvölgyben találták és vásárolták meg az alkalmas területet. (Cím: Telenor Magyarország Zrt. 2045 Törökbálint, Pannon út 1.) A kiírt nemzetközi tervpályázatot a Zoboki – Demeter és Társaik Építésziroda nyerte meg, amelynek többségi tulajdonosa Zoboki Gábor, aki egyebek mellett a Művészetek Palotáját (MŰPA) is tervezte. A tervezőkkel megismertették az anyavállalat pár éve épült oslói székhelyét, valamint az itt alkalmazott munkamódszert és ennek hazai adaptálására kérték őket. Ennek eredményeként született az építészeti megoldásaiban és épületgépészeti technológiájában is egyedülálló létesítmény.

Amint a tervezőiroda honlapján olvasható:

„A New Way of Working koncepcióját az épület alaprajzában és szerkesztésében is követtük. Az egységekre, úgynevezett unitokra osztott rendszer teljesen eltér a megszokott, labirintus-folyosókról nyíló cellás, de még a hatalmas egyterű amerikai irodáktól is. Sokkal flexibilisebb, nyitottabb, kényelmesebb és nem utolsó sorban hangulatosabb is. A Pannon törökbálinti székháza esetében a unitok részére 9, különböző magasságú, elkülönülő szárnyat hoztunk létre, amelyek egy többszintes a közösségi lét helyszínéül szolgáló központi előcsarnokra szerveződnek. A szinteket hidak kötik össze, a hidakat pedig lépcsők. Amikor valaki belép az épületbe, a hatalmas közösségi térből rögtön látja azokat, akik a unitokban dolgoznak, de a unitokban dolgozók is belelátnak az Átriumba.

A unitok kőburkolatos tömbjei és a teljes felületen üvegezett előcsarnok kontrasztja jól érthetővé teszi az épület alapműködését. Az előtérben zajló élet és a tárgyalók látványa miatt az épület szíve a leghangosabb, és ahogy haladunk kifelé az egyes épületszárnyakban egyre melegebb, egyre csendesebb és nyugodtabb lesz körülöttünk az atmoszféra. Ahogy áthaladunk a tárgyalók gyűrűjén és eljutunk a unitok közbenső zónáiba még mindig a közösségi terek dominálnak, majd tovább haladva az épületszárnyak vége felé, a csendes, elmélyült munkához elengedhetetlen hangulat fogad minket. Az épületszárnyak mind az erdő felé nyúlnak, így a Pannon kollégái az asztaloknál úgy érezhetik, hogy a természetben ülnek”.

Ezt a természet-közeli élményt fokozza, hogy a rendelkezésre álló 8 hektár területnek csupán közel 7,5%-át építették be.

A Telenor Ház a mobilitáson és együttműködésen alapuló munkavégzésre helyezi a hangsúlyt. Ebben lényeges szerepet kap a távoli munkavégzés is. A munkatársak túlnyomó többsége laptopon dolgozik, mobilinternet-hozzáféréssel és biztonságos belső hálózati eléréssel kiegészítve. A társaság arra törekszik, hogy a különböző szervezeti egységek, funkciók a legésszerűbben és legcélszerűbben legyenek elhelyezve az előzőekben említett irodaegységekben (unitokban). Mivel a munkatársak egy része nincs benn az épületben (külső feladatot lát el vagy otthon dolgozik – esetleg a székház sport-létesítményeiben regenerálódik), kevesebb az asztal, mint az összlétszám és gyakorlatilag senkinek sincs saját asztala – oda ülnek le a saját gépükkel vagy ott csatlakoznak a központi rendszerre, ahol éppen van szabad hely (egységnyi hely – bocsánat) az egységen belül. Mivel szinte nincs papír munkaközi termék, ez nem jelent gondot. Az egységekben a személyes holmiknak van mindenkinek egy kisméretű rekesze egy szekrényben. Maguk az asztalok egyszerűek, de csodálatosak: automatikusan állítható a magasságuk. A munkatársak kényelmét és otthonosság-érzetét nemcsak a sport-létesítmények, hanem az étkezéssel kapcsolatos lehetőségek is szolgálják. A munkaterek természetszerű nyüzsgését ellensúlyozza, hogy az épület nyugalmat áraszt és a kevés, de jól megválasztott dekoráció is erősíti ezt a hangulatot.

Ami a technikai megoldásokat illeti, a Telenor Ház hűtési-fűtési rendszere a száz méter mélyre fúrt hőszondákat alkalmazó geotermikus hőszivattyúkon alapul. A szellőztetőrendszer hőcserélő berendezése biztosítja, hogy minél kevesebb energia vesszen kárba, míg 168 négyzetméternyi napkollektor szolgáltatja az épületben dolgozó munkatársak melegvíz-igényének előállításához szükséges energia több mint 60%-át. A különböző épületfunkciókat számítógéppel vezérelt, intelligens központi rendszer irányítja. Az épület déli és viszonylag sok napfényt kapó részein, az ablakok külső felén, több paraméter szerint központilag szabályozható árnyékoló rendszert helyeztek el, a napenergiát így is hasznosítva az optimális hőháztartás érdekében.

A létesítmény 2005-2008 között született, a fizikai megvalósítás két év alatt történt, zömében magyar munkával és norvég közreműködéssel. 2011-ben a skandináv munkakultúrát hazánkban elsőként meghonosító Telenor Ház, mint Magyarország egyik legmodernebb és leginkább környezetbarát vállalati központja, elnyerte a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat első díját. Ugyancsak 2011-ben, környezettudatos megoldásaiért, Építőipari Nívódíjat is kapott.

Mi, látogatók is gazdagodtunk a látottaktól-hallottaktól. Köszönjük a vállalat nyújtotta lehetőséget, kísérőink türelmét és felkészültségét, valamint a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy megerősítették a hazai szakemberekbe vetett bizalmunkat.

Ide most képeket kellene tennünk a meglátogatott épületről és környezetéről. Teszünk is, de előtte egy kicsit még igénybe venném a t. Olvasók türelmét. Úgy vélem, érdemes megemlíteni, hogy a látott vagy említett korszerű megoldások fejlesztésének és alkalmazásának úttörői között magyarokkal is találkozhatunk. (Akárcsak bármely más szakterületen, ha egy kicsit utánanézünk.) Itt most három személyre hívnám fel a szíves figyelmüket, szakirodalmi források alapján.

OLGYAY ALADÁR (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, USA, 1963.) és

OLGYAY VIKTOR (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, USA, 1970. április 22.)

Olgyay Viktor festőművész iker fiai az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségiztek, szín jelesre. A budapesti Műegyetemen 1934-ben szereztek építészmérnöki oklevelet. Munkásságuk összefonódik, legtöbb munkájukat együtt végezték. Diploma után két éves római ösztöndíj következett, eközben terveztek is (San Vita templom, egy apartman ház). Róma után Párizsban, Londonban és New Yorkban, a Columbia Egyetemen képezték tovább magukat.

1938 és 1947 között Budapesten volt építész irodájuk. Ebből az időszakból néhány fontosabb munkájuk: az 1939-es New York-i világkiállítás – igen sikeres – magyar pavilonja (a tervezéssel megbízott Weichinger Károly munkatársai voltak, Antal Tiborral együtt); pavilonok a Budapesti Nemzetközi Vásár, a bécsi és az izmiri vásár számára; bérházak, lakóépületek (Budapesten a Városmajor utcában, a Hungária körúton, a Lajos utcában); a Stühmer Csokoládégyár budapesti épülete; a balatonaligai üdülőtelep (a közelmúltban többször szóba került Club Aliga); valamint városrendezési tervek.

Már a Stühmer Csokoládégyárnál és a városrendezési terveknél is alkalmazták az úgynevezett bioklímatikus tervezési módszerüket: Messzemenően figyelembe vették az adott épületben folyó életvitel és munkavégzés emberi, élettani és technológiai igényeit és az ezeket befolyásoló környezeti tényezőket (napsugárzás, megvilágítás, az épület felmelegedése stb.).

A kétnyelvű „Arts and Artists in Hungary” tervezett sorozat első és egyetlen köteteként „Olgyay & Olgyay” címmel 1946-ban 26 tervüket publikálták, majd a következő évben kivándoroltak az Egyesült Államokba. A kötet 1951-es amerikai kiadásához Breuer Marcell írta az előszót, a borítólapot Kepes György tervezte.

Amerikában nem a tervező építészek között, hanem az egyetemeken találták meg a helyüket. Az indianai Notre Dame Egyetemen, az M.I.T.-n, majd a Princeton Egyetemen dolgoztak. Ők folytatták az 1950-es évek nemzetközileg legjelentősebb építészeti kutatásait: továbbfejlesztették a már Budapesten alkalmazott, korábbi tervezési elveiket. Eredményeiket folyóiratokban és két könyvükben adták közre. 1957-ben jelent meg (angolul) a „Napfény szabályozás és árnyékoló eszközök” című munkájuk, 1963-ban pedig a „Klímatikus tervezés”, amelyet spanyolul és olaszul is kiadtak és nagy hatással volt a harmadik világ építészetére.

Az Olgyay testvéreket tartjuk az úgynevezett „passzív-szoláris” építészet feltalálóinak. Sajnos napjainkra már egykori szerepük, nevük és magyarságuk ténye a nemzetközi szakmai köztudatban – de talán itthon is – elhalványult.

Ha még jut erre egy kis idő, azért megemlíteném, hogy a napenergia aktív használatában is egy magyar személy, mégpedig egy igen csinos és rendkívül okos magyar hölgy, TELKES MÁRIA (Budapest, 1900. – Budapest, 1995.) járt az élen. Ő Budapesten szerzett matematika-fizika tanári diplomát és az 1920-as évek végétől mintegy 70 évig az Egyesült Államokban, főleg az M.I.T.-n dolgozott. Az ő tervei alapján építették az első napenergiával fűtött kísérleti házat és az egyetemen évtizedekig ő volt a napenergiával kapcsolatos kutatások irányítója. Bár sokan úgy gondolják, hogy az újításokat általában a fiatalok és a férfiak hozzák, Telkes Mária munkássága – aki 90 éves korában nyújtotta be utolsó szabadalmát – azt is jelzi, hogy a hölgyek és az idősek is csodákra képesek.

Köszönöm a türelmüket.

Sipka László (fotók Perényi László)

2013. június 10.

Természetismereti séta - Budavári és Vízivárosi emlékek

A Budapest VII. ker. Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség ÁPISZ Sportegyesület Természetbarát Szakosztálya szeretettel várja a Civilek a Palotanegyedért Egyesület tagjait, minden kedves érdeklődőt az alábbi túrára

2013. szeptember 15.
találkozás: Budapest, Széll Kálmán tér, Metró feljárat 9 órakor
táv: 4 km  szintkülönbség: 50 m
Túravezető: Szemenyei Pál

A túrák nyíltak, saját felelősségére bárki részt vehet rajtuk.

Kérjük, az időjárásnak és a terepviszonyoknak megfelelően öltözködjenek.

Csak azokra a túrákra jelentkezzenek, vagy jöjjenek el, amelyek a kondíciójuknak és egészségi állapotuknak megfelelnek!

Internetes elérhetőségük: http://erzsebetvaros-tbssz.hu/apisz se

Bölcsőde megszépítés - PÁLYÁZAT

Érkeznek a pályamunkák, de még nem késő, alkoss TE is valamit a bölcsi homlokzatára!