2010. május 21., péntek

Esővíz-gyűjtés?!

A téma nemcsak a magas víz- és csatornadíjak, hanem az elmúlt hetek özönvizei miatt is különösen időszerű. Jó ötletek, amelyek a palotanegyedi társasházak udvarainak zöldítésében is segíthetnek - legalábbis az éltető víz megtartása okán!
Cikk az Édenkert Magazin oldaláról:

A tiszta víz látszólag korlátlanul áll rendelkezésünkre, de még Magyarországon is, ahol sok a természetes forrású víz, hosszú utat tesz meg kinyerési helyétől a háztartásunkig. Ez a folyamat évről évre válik költségesebbé, sőt, országunk 727 településén a víz- és csatornaszolgáltatás tényleges költsége a lakosság számára szinte megfizethetetlenül magas. (forrás: mno.hu) Megoldás az esővízgyűjtés!

Már nagyszüleink is, ahol tehették, hordóba, kádba összegyűjtötték az esővizet, annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj sem. Tudták, hogy az esővíz jobb, mert folyamatosan a rendelkezésünkre áll, illetve mikor sok van belőle, összegyűjthetjük, mikor kevesebb jut, elöntözhetjük vagy pl.: moshatunk vele.

Emellett a talajvizekhez képest lágy az esővíz, hiszen nincs benne mész, így a mosószerek, szappanok és öblítők könnyebben és intenzívebben felhabzanak, kevesebbet kell azokból használni. Tehát ha az esővíz begyűjtése által rendkívül jó minőségű vízhez jutunk, pénztárcánkat és környezetünket kímélve!

Hazánkban az átlagos csapadékmennyiség 550 mm négyzetméterenként, míg növényeink átlagos csapadékigénye 520 mm évente. Örülhetnénk, hisz ez bőven fedezi az igényeiket, azonban ha jobban belegondolunk, rájövünk, hogy növényeink aktív állapotunkban, a tenyészidőszakban (áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot, akkor pedig átlagosan csak kb. 300 mm hullik négyzetméterenként. Ez négyzetméterenként 220 liter vízhiányt jelent. Tekintve ezt, érdemes a növényeink locsolásához elegendő vizet összegyűjteni pl.: esztétikus felszíni esővízgyűjtőkbe, ezzel pótolhatjuk a hiányzó csapadék mennyiséget. Ezzel csak az a baj, hogy nehéz a vizet kinyerni belőle, nincs az öntözéshez szükséges víznyomás, ráadásul hamar elkoszolódik, bealgásodik a víz.

Ennél szakszerűbb módja az esővíz felfogásának, mikor acéltartályokat vagy a helyszínen kivitelezett vasbeton tartályokat építenek, ugyanakkor ezek hátránya, hogy gyakran idő előtt korrodálódnak, vagy nem nyújtanak kellő vízzárást. Európa nyugati országaiban nem véletlen, hogy államilag támogatják a professzionálisabb esővízgyűjtő megoldásokat, a műanyag tartályos kertellátó rendszerek kiépítését. Ezek a műanyag tartályok kis odafigyeléssel, hosszú- hosszú évekig alkalmasak a kert öntözésére és annak teljes vízellátására.

Mennyi vizet használunk?

Ne feledkezzünk meg, hogy a kertben használt víz mennyisége mellett, egy háztartásban akár napi 140 liter / fő ivóvizet is elhasználunk, sajnos a legdrágább vezetékes vízből. Nyugati szomszédainknál ezért is bevett gyakorlat, hogy az esővizet mosásra, mosogatásra, vécéöblítésre, autómosásra is kihasználják. Érdemes tehát egy modern és költséghatékony megoldásban gondolkozni és ún. házellátó rendszert kiépíteni (akár utólag is)! Ez a legmodernebb megoldás: környezetbarát és edzett műanyagból, speciálisan víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztésével akár életünk végéig kiszolgálhatjuk háztartásunk vízigényét. Az így nyerhető vízmennyiséget egyszerűen kiszámíthatjuk: 20 nm tetőfelületről kb.: 1 köbméter víz gyűjthető össze, havonta. A célnak megfelelően mindenféle méretben és összeszerelésben hozzájuthatunk a legkülönfélébb formákhoz, típusokhoz. További előnye a műanyag tartálynak, hogy könnyen telepíthető, köszönhetően a kis súlyának és a könnyed szerelvényezhetőségnek. Telepítéskor a kiásott gödör aljára homokágy kerül majd a tartály köré pedig vízelvezető réteg és már rá is kapcsolható az esővízcsatornák gyűjtővezetéke. A tartályok összekapcsolhatóak, ezért nagy felhasználók igényeit is képesek kielégíteni. Vigyázni csak talajvizes területeken kell, ahol a könnyű súlyának következtében előfordulhat, hogy felúszik a tartály.

Mi a megoldás a szennyezett az esővízre?

Az esővízgyűjtésnek egyetlen hátránya van, hogy az esővíz nem mindig elég tiszta. Ha megnézzük, hogy eső után néha milyen koszosak lesznek az autók tudhatjuk, hogy a városi levegő szennyezettsége, a levegőben keringő homok és por könnyen átvándorol az esőcseppekbe. Az esővíz néha nitrogén és kénvegyületek miatt savas kémhatású, vagy éppen koromtartalmú. A másik problémát a háztetőkön felhalmozódó szennyeződések (madárürülék, ereszbe hulló falevelek) okozzák. Mindkét problémára létezik megoldás, ez pedig a szűrés, szikkasztás és ülepítés.

Érdemes tehát odafigyelni az esővíz használatára, profi technikát alkalmazni, esetleg szakértő véleményét kérni (info@esovizgyujtes.hu ) A megtakarítás és környezetünk tehermentesítése mindenképpen megéri az utánajárást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése