Bródy Sándor utca 25. kirakatai I.

Gróf Nemes Nándorné, Ransonnet-Villez Eliza (1843-1899) Ausztriába vándorolt francia családból származott. Gróf Nemes Nándorral kötött házassága miatt költözött Magyarországra (Kőfaragó u. 5.). Festészeti tanulmányait a bécsi akadémián kezdte meg, majd 1886-87-ben Benczúr Gyula mesteriskolájában, Budapesten folytatta. Nemes Eliza munkássága messze túlnőtt egy arisztokrata hölgy műkedvelő művészi próbálkozásain: portréi, csendéletei, enteriőrképei rendkívüli tehetségről és jó megfigyelőképességről árulkodnak. Férje révén több, a korban híres közéleti személyiség portréját is megfestette, többek között Liszt Ferencét vagy Deák Ferencét. 

Deák Ferenc

A tehetséges grófnő képei szerepeltek a Műcsarnok 1877-es, az épület megnyitásakor rendezett kiállításán is, a kor legnagyobb festői, Madarász, Benczúr, Feszty munkái mellett. A festőnő halála után 1899-ben, mindezidáig egyetlen alkalommal, egy nagyszabású kiállításon mutatták be a hagyatékban fennmaradt mintegy 240 festményt, tanulmányt és grafikai munkát. A hagyatékot kezelő Benczúr Gyula döntése nyomán 47 alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. 

Perczel Béla

     

Csáky Albin

A festőnő halála után 1899-ben, mindezidáig egyetlen alkalommal, egy nagyszabású kiállításon mutatták be a hagyatékban fennmaradt mintegy 240 festményt, tanulmányt és grafikai munkát. A hagyatékot kezelő Benczúr Gyula döntése nyomán 47 alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

Csáky Albinné

Az 1887-ben festett, kiemelkedően szép önarcképét 27 oldalas végrendeletében a firenzei Uffizi képtárra hagyta, döntését Benczúr Gyula is támogatta. A kép egy hónappal a budapesti kiállítás lezárulta után meg is érkezett Firenzébe, ahol raktárba került. Nemes Eliza korántsem szabályos vonásaival, nyakában kék szalaggal, fürkésző tekintettel néz vissza ránk ezen a képen, amely több mint száz év után, 2014-ben tért haza először egy kiállítás erejéig. 

Nemes Eliza

Nemes Eliza végrendelete jó lélekről is tanúskodik, örökségéből Kunszentmiklóson kórházat alapított, valamint alapítványt hozott létre fiatal festők számára.

Bródy-ősz

A Pollack Mihály tér gyöngyszemei

A CaPE palota-túrája a Nemzeti Múzeum mögött - a KÖN alkalmából

Első állomásunk az Ötpacsirta utcában álló Gróf Almássy Kálmán 1877-ben épült palotája, ami 1954 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. Az érdeklődőket dr. Vukov Konstantin kalauzolja. Innen az Esterházy palotába indulunk, amely köztársasági elnöki palotaként is funkcionált. A palota Márványterme rendkívül elegáns, hangversenyek, különböző prózai rendezvények kedvelt színhelye. Az épületről és a Magyar Rádió 90 éves történelméről Sávoly Tamás, az MTVA levéltárosa mesél. Rövid sétánkat a Festetics palotában zárjuk, melyben jelenleg az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem működik.

Maximális létszám 35 fő. A látogatás regisztrációhoz kötött az info@cape.hu címen. 

A tárgy mezőbe írja be: "Pollack tér" Csoport indulása 15:30-kor, VIII. ker., Ötpacsirta u. 2.

Ötpacsirta u. 2.

Magyar Rádió Márványterme

Festetics palota díszterme

A tisztelet és az összetartás otthona, Gutenberg Otthon

Épületbejárás a Kulturális Örökség Napjai alkalmából

2015. szeptember 19. (szombat) 13:00-13:50

2015. szeptember 20. (vasárnap) 10:00-10:50

Az épület terveit a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete megbízásából Vágó József és László 1905-ben készítette el; a kivitelezés 1906-1912 között zajlott le. Az épületben bérlakások, az egylet hivatali és egyleti helyiségei, földszintjén üzletek, étterem, kávéház és nagyméretű színházterem kaptak helyet. A szecessziós stílusú, ötemeletes lakó- és irodaépület lefedett udvarában található a színházterem melynek eredeti faltagolása, stukkódísze fennmaradt, eredeti formája helyreállítható. Az épületbelsőben számos eredeti öntött terrazzoburkolat, kerámia falburkolat, színes ólomüveg ablak, vas- és bronzkorlát, stukkódísz található. A lakóközösség újragyártatta a Róth Miksa-üvegablakokat és a Zsolnay csempefalakat. Az épület a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotása; már önmagában a több funkciót befoglaló épületkialakítás is különlegességet jelent. 

Találkozó: Gutenberg tér 4.

fotó forrása: varosban.blog.hu

"SZFE150"

épületbejárás a Kulturális Örökség Napjai alkalmából

2015. szeptember 19-én (szombat) 12 órától

150 éve kezdődött az intézményes magyar nyelvű színészoktatás. A Színészeti Tanodának kettős feladata volt: a Nemzeti Színház számára elméletileg és gyakorlatilag jól képzett operistákat és prózai színészeket kellett nevelnie. 1958-ban megnyílt a -harmincas évek legendás tanáráról-, Ódry Árpádról elnevezett színpad, s ezzel egy csaknem százéves vágy teljesült: a színházi képzést önálló színház szolgálja. A filmesek egy kápolnából átalakított stúdióban dolgozhattak, s tantermeik egy palotában kaptak helyet. A Színház és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületét a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezésében Pünkösti László főmérnök mutatja be.
A látogatás regisztrációhoz kötött az info@cape.hu címen. A tárgy mezőbe írja be: "SZFE150"
Találkozó a VIII. ker., Vas u. 2. előtt. Maximális létszám: 30 fő.

Pestanum Calamitosorum Domicilium

(A gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza)

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület kultúrtörténeti barangolása a Kulturális Örökségnapok alkalmából.

2015. szeptember 20. (vasárnap) 11 óra

1798. május 24-én, Pünkösd hétfőjén nyitották meg 40 beteg felvételével a mai Rókus Kórház elődjét, akkori nevén a Pesti Polgári Köz-Ispotályt. A kórház eredete az 1711. évi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor a járvány elmúltával a város túlélő polgárai megmenekülésük emlékére Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére egy kápolna építését határozták el. 1711 júliusában tették le az alapkövet és rövid idő alatt el is készült a szentélyrész, majd 1739-ben kibővítették, ekkor nyerte el a templom végleges alakját. A Szent Rókus Kórház elnevezést az intézmény csak később kapta, amikor a kórház összeépült a kápolnával.

1832-ben történt jelentős bővítés Pollack Mihály tervei szerint; a kivitelező az építész fia, Pollack Ágoston volt. Nevezetes eseménynek számít a kórház történetében, hogy 1851-ben a Bécsből áttelepült Semmelweis Ignác vette át a szülészeti osztály vezetését. 1906-ban Stróbl Alajos Semmelweis-szobrát előbb az Erzsébet téren, majd 1948-ban a Rókus Kórház előtt állították fel.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezésében a templomot Tóth Csaba, a kórházat Dr. Göböl Zsolt főigazgató mutatja be. A látogatás regisztrációhoz kötött az info@cape.hu címen. A tárgy mezőbe írja be: "Rókus"

Találkozó helye: VIII. ker., Gyulai Pál u. 2.

 

Károlyiak a Palotanegyedben

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület hely-és kultúrtörténeti barangolása 

palotáról-palotára, a Kulturális Örökségnapok alkalmából.

2015. szeptember 19. (szombat) 9:30

A Nemzeti Múzeumot körülfogja a főúri rezidenciák láncolata, pár száz méteren belül több Károlyi palota található. Ezek közül meglátogatjuk Károlyi Alajos (Pollack tér), Károlyi Gyuláné (Szentkirályi u. 32/a), Károlyi Sándor (Múzeum utca 11.), Károlyi István és Csekonics Margit (Múzeum utca 17.) egykori lakhelyét.

A helyszíneket avatott szakemberek mutatják be:
Károlyi Alajos palotáját (MTVA): Patak Gergely építész,
Károlyi Gyuláné palotáját (Színház-és Filmművészeti Egyetem) Pünkösti László főmérnök,
a Károlyi-Csekonics rezidenciát (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) Dr. Kiss Boglárka kommunikációs csoportvezető,
Károlyi Sándor palotáját Dr. Győri Judit.
A séta regisztrációhoz kötött, jelentkezni az info@cape.hu címen lehet, a tárgy mezőbe kérjük, írja be "Károlyi paloták".
Maximális létszám: csoportonként 25 fő.
A séta időtartama kb. 2,5 óra
Találkozó: Pollack Mihály tér, Múzeum utca sarok