2026. szeptember 4., péntek

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Kerekasztal beszélgetés a Palotanegyedbe tervezett Pázmány fejlesztésről


A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) és a Zöld Palotanegyedért (ZP) szervezésében 2026. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárában tartott kerekasztal-beszélgetés célja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesének és környezetének jövőjéről szóló párbeszéd elősegítése volt. A terület hosszú távú hasznosítási lehetőségei mellett hangsúlyos téma volt a bontás után maradt terület mielőbbi rendezésének igénye is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019-ben kapta a területet az akkori kormánytól. Székely János Püspök nem tudott személyesen jelen lenni, de a Pázmány Egyetemet (PPKE) is képviselő Becker Pál beruházási igazgatón keresztül levélben juttatta el üzenetét.

Bódis Kriszta, országgyűlési képviselő hangsúlyozta a klímavédelem, a részvételi demokrácia, urbanisztikai szempontok, örökségvédelem fontosságát az oktatási és kulturális funkciók mellett.

Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere kijelentette, hogy az eddigi építési programnak eredeti formájában nincs helye a területen, és üdvözölte a kiemelő rendelet visszavonását, hangsúlyozta a nagyarányú közpark szükségességét.

Dr. Zsigmond Gábor főigazgató a MNM bővítési szükségességét hangsúlyozta, amint egy 2016-os korm.hat. a itt biztosított volna. A Múzeumkert zsúfoltsága is mutatja a több zöld iránti a társadalmi igényt. A szálló por komoly problémát jelent műtárgyvédelmi szempontból is.

A ZP részéről Józsáné Prejczer Zsuzsa és Józsa Árpád kifejtették, hogy képviselik nem csak a helyi lakók, de az egyetemek tanulói, dolgozói, a Múzeumkert és a játszóteret látogató gyerekek érdekeit is. Szerintük a parkosítás különösen fontos a globális felmelegedés következtében a várost egyre inkább súlytó hősziget hatás csökkentése érdekében is.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium részéről Szeremey Samu államtitkár és Szentirmai Tamás h.államtitkár hangsúlyozták az érintettek egyetértésének fontosságát egy állami szerepvállalással megvalósuló projektben.

Herczeg László, a Budapesti Építész Kamara elnöke emlékeztetett, hogy egy ilyen projekten az építészeknek az urbanisták és a tájépítészek után szabad csak munkához látniuk.

Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakértő felhívta a figyelmet Budapest alacsony zöldterületi mutatóira. “Sáfárkodhatunk-e másként a jelenlegi szabad területekkel, mint hogy zöldítünk?” - tette fel a kérdést.

Dr. Darázs Lénárd, az ELTE rektora felhívta a figyelmet a szomszédos területük zsúfoltságára és a felsőoktatái intézmények korábbi finanszírozási különbségeire.

Végh Orsolya (Andrássy Egyetem) jelezte, hogy gazdátlanná vált a Pollack tér, annak elhanyagoltsága is komoly kihívást jelent számukra a hatalmas porterhelés mellett.

Rádai Dániel emlékeztetett, hogy a fejlesztési program kialakításakor az intézmények szempontjai mellett nem szabad megfeledkezni a Palotanegyed tízezer lakójáról sem.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi poros állapotot mielőbb rendezni kell, ez nem várhat addig, amíg a hosszú távú hasznosítás kérdésében döntés születik.

A felolvasott püspöki levélben foglaltak még azt tükrözik, hogy az egyház a korábbi terveitől kevéssé szándékozik eltérni, a jelenlévők között a beszélgetés során érezhetően közeledtek az álláspontok.


2026. szeptember 3., Budapest


2026.08.19.


2026. augusztus 24., hétfő

Szomszédünnep a Lőrinc pap téren 2026.09.06. 15 órától


 
Lesz egy nagy közös asztal, amire lehet pakolni, megosztani és róla táplálkozni. Plusz székek!

Hogy hozzátegyetek a terítékhez, hozzatok ételt, legyen az egy jó leves, egytálétel, sütőben sült, kelt, vagy dagasztott áru, friss gyümölcs vagy zöldség, desszert. Igazából bármi fogyaszthatót!

Ne felejtsétek az evőeszközöket, tányérokat sem. Készülünk mi is, de az nem lesz elég és nem is szeretnénk eldobható anyagokkal szennyezni a környezetet.

Gyerekek és felnőttek kiszínezhetik az egész világot.

 
Közösen ünnepeljük az Egyesület elmúlt 18 évét.

 
Vendég a Lőrinc pap téri trió.

 
A kalóriák leadásában Bartha Katalin (Art's Harmony Stúdió), a Mindörökké Tangó Klub és a KATangó segít.

Kedves Szomszéd, várunk a Lőrinc pap térre!

Aki biztosan velünk lesz: Nagycsaládosok Józsefvárosi Egyesülte
“A program a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. támogatásával a Szomszédünnep pályázat keretében valósul meg.”



2026. július 5., vasárnap

Jó port a lósport - A 104. Magyar Derby-n jártunk

A lóversenysport, az összes Derby is Angliából származik: az 1780-ban egy évvel a nagy sikert arató Oaks Stakes után Lord Stanley (az akkori Derby 10. őrgrófja) és vendége, Sir Charles Bunbury fogadásából alapult meg a háromévesek mai napig legkiemelkedőbb megmérettetése. A sors fintora, hogy egy vesztes fogadás írt történelmet. Az alapítófutamban ugyanis Bunbury lova ért először célba – övé lett az egy éves dicsőség – Lord Derby-nek jutalma az lett, hogy róla lett elnevezték el a versenyt.


Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt. Június 6-án óriási tömegek indultak a “Gubacsi-dűlőre”, hogy láthassák az első pesti lóversenyt. A verseny maga egy 4 napos eseménysor volt, ahol az első napon az „elegyes futáson” osztrák és magyar nevelésű lovak indulhattak, a második napon rendezték a Nagydíjakat, amin a nem telivérek versenyeztek, harmadik napon a telivérek versenyét, a negyediken a kisbirokos gazdák lovainak futamait rendezték. A futamok mindennap 10 órakor kezdődtek, és bár mindennap megzavarta a rendezvényt némi eső, a versenyek rendben lezajlottak.
A történelmi kezdet első sikerét 25.000 néző előtt, gróf Károlyi György 6 éves sárga lova Babieka aratta. Őt tekintjük a magyar lóversenysport első győztesének! A győztes lovat gróf Széchenyi István, a hazai lóversenysport megteremtője tenyésztette.
Akkoriban a lovak sokkal többet jelentettek, mint ma, hiszen a hadseregekben, a közlekedésben és az iparban is nélkülözhetetlen volt ezeknek az állatoknak az izomereje. A jó ló pedig pénz hoz a tulajdonosának. Jó lovat viszont csak megfelelő elvek szerint lehet tenyészteni. És mi lehet jobb iránymutatás, illetve inspiráció a lovak tenyésztőinek, mint egy rangos lóverseny.


Gróf Csekonics Gyula (1875–1957) a 20. század elején a magyar lóversenysport legendás, életet habzsoló alakja, a Pesti Lovaregylet elnöke volt. Neki köszönhető a mai versenypálya alapjainak létrehozása is. Csekonics József pedig korábban a híres ménes parancsnoka volt, aki a hazai lóállomány nemesítéséért felelt. A bábolnai ménes Csekonics vezetése alatt (1789- 1802) épült ki, őt tekintik a megalapítójának. Bábolna az első években Mezőhegyes fiókintézménye, a hadsereg számfeletti lovainak állomáshelye és a nyugatra szállított szarvasmarhák pihenőhelye volt, ahol a vágóállatok még hízhattak is. Csak 1806-ban függetlenítették Bábolnát Mezőhegyestől, mely ekkortól önálló ménesként működik, így a kancaállomány a spanyol és erdélyi ménekkel együtt visszakerült Mezőhegyesre. Csekonics 21 év szolgálat után, 1806-ban, mint tábornok hagyta el Mezőhegyest, majd 1817-ben lótenyésztési tapasztalatait a „Praktische Grundsätze der Pferdezucht betreffend” című művében tette közzé.

A Jockey Club az 1750-es évektől irányítja a versenyeket, tagjai a vagyon, a becsület és a megközelíthetetlenség urai. Első külföldi tagja gróf Batthyány Gusztáv volt, akinek Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott.

Az 1876. évi Derby szintén magyar vonatkozású: győzött a kisbéri állami ménesben tenyésztett Kisbér. Ő volt a második nem angol tenyésztésű epsomi derbinyerő. Dixon, a From Gladiateur to Persimmon című művében ezt írja: „A Magyarországot képviselő Kisbér igazán nagy ló volt, és nagyon kevés ló akad a kékszalag-nyerők hosszú listáján, amely olyan fölényes könnyedséggel szerezte meg a babért, mint ő.”

A 19. század vagy talán minden idők legjobb ménjét és kancáját magyar emberek tenyésztették: a veretlen St. Simont gróf Batthyány Gusztáv, a veretlen Kincsemet pedig Blaskovich Ernő. Kincsem, akit gyakran csak csodakancaként emlegetnek, 1876-79 között 54 versenyen veretlen volt.

Imperiál a magyar telivértenyésztés büszkesége, sikerült betörnie a Nyugat-európai elitbe. Az aranyszőrű táltos a XX. század legsikeresebb tenyésztésű magyar versenylova. Három versenyévadon keresztül, 1962-64 között 20 versenyt nyert, nem akadt ellenfele a pályán, Magyarországon végig veretlen maradt. 1963-ban két Derby-t nyert és futott az Egyesült Államokban. Trénere Aperianov Zakariás – becenevén Pubi bácsi – 16 lovával nyert Magyar Derbyt, köztük Imperiállal. Ez a teljesítmény – a bécsi Derbivel együtt 17 győzelem – nem hivatalos Guinness-rekord. Fedezőménként is kimagaslóan teljesített.

A közelmúlt világklasszisa, a világ egyik leggyorsabb sprinter lova Overdose. Angliában született,  átlag feletti gyorsasága hamar kiderült, első versenyét pályarekorddal nyerte a Kincsem Parkban. Sokáig őrizte veretlenségét, legrangosabb győzelmeit Németországban aratta. Overdose 2008-ban a világ harmadik legjobb sprintere, Európában pedig a legjobb hároméves sprinter volt. Akkori értékét 5 millió euróra, – mintegy 1,5 milliárd forint – becsülték.

Minden angol telivér versenylónak van legalább egy tulajdonosa (szindikátus, amikor egy lónak több tulajdonosa is van) aki viseli a ló tartási és futtatási költségeit. A tulajdonosok a lovaikhoz általában vásárlás útján jutnak hozzá, majd egy hivatásos trénert bíznak meg, hogy havi tartásdíj fejében a felkészítse őket a versenyekre. A tulajdonos a megnyert versenydíj 80%-át kapja meg, a maradékon a tréner és a lovas (zsoké) 10-10%-os arányban osztoznak.

Legkönnyebben a versenyben viselt mezek színéről ismerhetjük meg a tulajdonosokat, azok istállóit. Minden istállónak egyedi színe van. Egy zsoké több istállóban is hajthat és mindig annak a mezét, színeit hordja, akinek a lovát lovagolja. Európában nyáron futják, a legtöbb országban 200 éve változatlanul 2400 méteres távon.


104. Magyar Derby győztese Neptune des Clos nyerte meg több mint egy testhosszal.

A lovas rendezvényeken a dress code előírja a kalap viseletét. A lovasverseny mindenhol ünnepi alkalom, amelyen a tradíció, a sportteljesítmény, a lovak szeretete egyszerre jelen van.
Gondoljunk csak a híres angol ascoti derbyre, ahol fantasztikus kalapokban jelennek meg a királyi család tagjai és a rendezvény minden résztvevője.





2026. április 22., szerda

Éves közgyűlés

 

MEGHÍVÓ

 

Szeretettel meghívjuk a Civilek a Palotanegyedért Egyesület közgyűlésére,

melyet 2026. május 6-án, szerdán 17 órai kezdettel tartunk

a H13 Kultpontban (VIII. Horánszky u. 13.)

 

Napirend:

1. Beszámoló az Egyesület 2025. évi munkájáról.

Ea: Márkus Ferenc

2. A 2025. évi beszámoló és közhasznúsági melléklet.

Ea: Tircsi Anikó

3. A 2025. évi költségvetés végrehajtása és javaslat a 2026. évi költségvetésre.

Ea: Tircsi Anikó

4. Az Alapszabály módosítása.

Ea: Vass László

5. Az új elnökség megválasztása.

Ea: Márkus Ferenc

6. Egyéb, aktuális feladatok. Ea: Márkus Ferenc

 

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést 2026. május 12. (kedd) 17 órára hívjuk össze, amely az eredeti napirendi pontokkal, a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Alapszabályunk értelmében a közgyűlésen szavazati joggal csak tagjaink vehetnek részt. A tagság feltétele az éves tagdíj befizetése. Aki még nem fizette be a 2026. évi tagdíját, azt legkésőbb a közgyűlés kezdetéig tegye meg. A közgyűlés a tagdíjat nem fizetők tagsági jogviszonyát felmondja.

 

Budapest, 2026. április 20.

Márkus Ferenc

elnök

sk.

2026. április 20., hétfő

2026. március 4., szerda

Petőfi - Verseim


2026. március 13. (péntek) 19 óra
A MÉSZ/AHA Székház, Ötpacsirta u. 2.
A költészet és az elektronikus zene találkozása a nemzeti ünnephez kapcsolódva
Előadja: Hajduk Károly
Zene: Csizmás András
Rendező: Zsalakovics Anikó


"Én próbálok másképpen élni. Petőfi Sándort úgysem überelhetem. Ő megmondta, hogy ott essen el ő a harc mezején, és ott is esett el. Harc éppen manapság is van. Csak mezeje nincs."
Petri György

"Petőfi abba a Magyarországba született, mely még ma is képtelen önmagával elhitetni, csak elhitetni is, hogy olyan, amilyennek Petőfi merte képzelni."
(Ady Endre: Petőfi nem alkuszik)

Az előadás az alkotócsoport VERSUTAZÁS programjának része.
Az élő versélmény közvetlen megtapasztalása, ahol a szöveg és a zene találkozik.
Az előadás ingyenes.
A program Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.


Kulturális és közösségi események nyilvános rendezvénynek minősülnek. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a rendezvényeken fénykép-, hang-, illetve videófelvétel készülhet, és hozzájárulnak, hogy ezeken szerepeljenek.