Előadás a hetedik kerületi "szomszédainkról"

Újabb meghívót kaptunk, ezúttal a BKIK Idegenvezetői Klubjából (ahol néhány hete mi mutattunk be a Palotanegyedet), e hét szerdára, egy különleges előadásra, amelynek egyik témája a VII. kerületi szomszédunkat, a pesti zsidónegyedet érinti.

"2010. június 16- án SZERDAI NAPON 18 órától kerül sor találkozónkra, melyet a Kamara (BKIK) székházában – 1016- Budapest, Krisztina krt. 99. sz. alatt rendezünk meg. A 2011. évi idegenvezetői világnapunk egyik új színtere a pesti zsidónegyed lesz. A közös gondolkodás jegyében folytatjuk az idegenvezetés területén munkálkodó, és Budapest kulturális - közösségi életét szervező civil szervezeteket, egyesületeket bemutató sorozatunkat.

1.) Meghívtuk a MAZSIKE (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) és a KidMa Egyesület városnéző sétáinak vezetőit, akiknek programjait már megismerhettétek (Perczel Anna építész, e séták elindítója, szerzője, az Óvás! Egyesület alapítója egy későbbi alkalommal mutatkozik be nekünk ) Vendégünk lesz viszont Rédei Éva a Láng Téka (Budapest, Pozsonyi út 5.) vezetője, és a „falunap Lipóciában” szervezője http://www.pozsonyipiknik.hu/

2.) Holp Judit idegenvezető társunk bemutatja munkahelyét, a Memento Parkot (15 perces vetítés) http://www.szoborpark.hu/"

Szeretettel ajánljuk a tartalmas előadásokat minden érdeklődőnek!

Zöld Józsefváros pénteken a Zöfinél

Nemrég ezt a kedves invitálást kaptuk:
"Kedves Civilek a Palotanegyedért Egyesület!
Szeretettel várjuk tagjaitokat a következő programunkra. Elérhetőségek a lap végén.
Üdvözlettel,
Bálint Mónika
ZöFi"

Zöld Józsefváros Ötletbörze I.

Február 26. 16.00. Roma Parlament (VIII. Tavaszmező utca 6.)

Szervezők: ZöFi – Zöld Fiatalok Egyesület

Partnerek: Beyond Budapest, Budapest Korzó csoport, Magyar Kerékpárosklub, Tavaszmező -Művészkert Összefogás.

Házigazda: Roma Parlament.

A Józsefvárosi Önkormányzat különböző szakmai stratégiákkal rendelkezik, ugyanakkor nincs egy olyan átfogó kerületi koncepció, ami a városrész fejlesztésének környezettudatos, és a kortárs zöld szemlélethez illeszkedő fejlesztési szempontjait foglalná össze. A ZöFi, mint a területen működő zöld aktivista szervezet, ilyen koncepció kidolgozására szeretne ötleteket összegyűjteni, és javasolni a helyi döntéshozók számára, illetve saját lokális akciókat elindítani. A Zöld Józsefváros Workshop célja, olyan szempontok és elképzelések összegyűjtése, amelyek beépíthetőek más kerületi szakpolitikai intézkedésekbe, illetve alapját képezhetik egy kerületi zöld stratégia kidolgozásának. A szempontok mellett a meghívott vendégeink személyében, illetve rajtuk keresztül olyan szakembereket ajánlunk az önkormányzat figyelmébe, akik egy ilyen stratégia kidolgozásában szakmai tanácsot adhatnak. Az ötleteket 4 témára bontva tárgyaljuk: - közlekedés, (gyalogos, kerékpáros, tömegközlekedés, parkolás, forgalomszabályozás)- gazdaság – termelés és kereskedelem (pl. helyi vállalkozók támogatása, piacokon őstermelők megtartása, stb.)- zöld területek fejlesztése (parkok, foghíjtelkek, belső udvarok, konyhakertek)- energia és hulladékgazdálkodás (pl. házak energiatakarékosságának kialakítása, programok a szelektív gyűjtés támogatására, iskolai nevelési programok stb.)

Az első találkozó alkalmával 2 témát tárgyalunk: közlekedés és zöld területek fejlesztése.

A workshop 3-4 rövid előadásból és 2 csoportos műhelyfoglalkozásból, majd ezek közös bemutatásából és megvitatásából áll. Összesen kb. 3 és ½ óra (16.00-19.30)

Utána kötetlen beszélgetés, svédasztal, filmnézés.

Meghívottak: kerületi civil szervezetek, olyan önkormányzati dolgozók, akik a saját területükön ismerik e jelenlegi intézkedéseket, terveket, működést, külső partnerek, kerületi érdeklődők.

A programon résztvevők maximális létszáma: 50 fő.

Jeletkezni lehet Bálint Mónikánál a 0670-280-3062-es telefonszámon, a moni@zofi.hu e-mail címen, levélben vagy személyesen a Zöld Fiatalok Egyesület irodájában (1086 Bp. Karácsony Sándor u. 22).

Amikor szólásra bírhatóak a homlokzatok...

Az Imagine Budapest fiatal és lelkes idegenvezetői

szombaton, február 27-én 10 órától

"Üzenő falak - avagy a budapesti épületdíszek titkos nyelve"

címmel vezetnek túrát a IX-VIII. kerületben.

Azon túlmenően, hogy itt a jó alkalom gyönyörűséges fotókat készíteni a fotópályázatunkra, valódi titkokat is megtudhat az, aki bejelentkezik a túrára! Saját tapasztalatból mondhatjuk: jó szívvel ajánljuk mi is őket!!!

A túra útvonala:

Iparművészeti Múzeum – Mária utca – Csepreghy utca – József körút – Rökk Szilárd utca – Gutenberg tér,

találkozó az Iparművészeti Múzeumnál, Lechner Ödön szobra előtt.

Bejelentkezni a 326-2520 és a 20/913-3373-as telefonszámokon lehet!

Aggályos a távozó főigazgató által kiírt közbeszerzés

Újabb fejlemények a Múzeumkerttel kapcsolatban: a távozó főigazgató január 19-én elindította a Múzeum épületének és környezetének fejlesztésére irányuló tervpályázatot, az ezt tartalmazó hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben való feladásával. A pályázati kiírásból (valamint annak különböző portálokon különböző időpontban megjelenő változataiból) és magából a tervpályázati dokumentációból érdekes részletek bontakoznak ki, ezért úgy döntöttünk, hogy újra korábbi levelezőpartnerünkhöz, a fenntartó tárcához fordulunk. Nyomatékosan kértük, ezért bizakodunk is abban, hogy az elektronikus válasz a február 23-ai helyszíni szemle időpontjáig megérkezik címünkre. Persze addig sem tétlenkedünk: hozzáértő építész, kertépítész és történész tagjaink boncolgatják a dokumentációt annak érdekében, hogy a bejárás alkalmával a szakmai részletekbe menő kérdéseinket is érdemben feltehessük.

És akkor következzenek erkölcsi és jogi aggályainkat megfogalmazó kérdéseink, amelyekre várjuk az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya vezetőjének válaszát.

Dr. Vígh Annamária
az Oktatási és Kulturális Minisztérium
Közgyűjteményi Főosztályának vezetője részére

Budapest
Szalay u. 10-14.
1055

Hivatkozási szám: 24843-2/2009.

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

Köszönettel vettük pozitív hangú válaszát egyesületünk Hiller miniszter úrhoz eljuttatott nyílt levelével kapcsolatban. Az Öntől decemberben érkezett levél – amelyben jelezte, hogy az idei évben hivatalba lépő új főigazgató „minisztérium által meghatározott feladatai között szerepel a Múzeumkert ügyének megoldása” – megnyugtatott minket arról, minden érdekelt valóban elkötelezett a helyzet rendezése iránt.
Éppen ezért meglepődéssel szembesültünk a Magyar Nemzeti Múzeum által 2010. január 19-én kiírt tervpályázattal, amellyel szemben nagyon komoly szakmai és etikai és valamivel kevésbé súlyos jogi aggályaink fogalmazódtak meg.

Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy levelemet két okból kifolyólag fogalmazom meg Ön és tárcája felé: egyrészt azért, mert a fenntartói jogokat gyakorlóként, a pályázat bírálóbizottságába képviselőt delegálóként nyilvánvalóan sor került egyeztetésre a minisztérium és a Múzeum között, és vélhetően a tárca által elfogadott pályázati kiírás került meghirdetésre. Másrészt: kérdéseimet nem tudom a jelenlegi múzeumi főigazgató felé feltenni, hiszen a pályázat kiírásakor ő még nem volt a Múzeumnak sem közalkalmazottja, sem vezetője, így nem lehetett befolyással a szöveg kimunkálására – azon egyszerűen megállapítható tényről nem is beszélve, hogy a kiírás konkrétan az ő vezetői pozícióját gyengíti és mozgásterét korlátozza erőteljesen.

Az ügyben való tisztánlátás érdekében, kérem, szíveskedjen mielőbb, a pályázati kiírás szerinti bejárási időpontot (2010. február 23.) megelőzően – akár e-mail útján – tájékoztatni az alábbiakról:
1. Miképp lehetséges az, hogy 2009. november 30-án keltezett válaszlevelében még nem említette, nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy alig másfél hónap múlva, 2010. január 19-én a Nemzeti Múzeum – amely fölött a fenntartói jogokat az Ön tárcája gyakorolja – komplex tervpályázatot ír ki éppen azon cél elérése érdekében, amelyet egyesületünk is szorgalmaz és amelyről levelünk szólt? Milyen sürgős indok szólt a pályázat ekkori kiírása mellett?
2. A tervpályázatnak a Közbeszerzési Értesítőben január 19-én történő megjelentetése olyan következtetésekre ad lehetőséget, amelyek alapjául szolgálhatnak azon véleményeknek, amelyek konkrét összefüggést vélnek felfedezni a Kormány döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010. (I. 19.) számú határozatának hatálybalépésével. Indokolhatta-e a kapkodó, koncepciótlannak tűnő kiírást a már kihirdetett, tehát ismertté vált, ám csak másnap hatályba lépő kormányintézkedés?
3. Tárcája álláspontja szerint miképpen tud eleget tenni az új főigazgató a minisztérium által meghatározott feladatnak úgy, hogy a tervpályázatot elbíráló zsűrinek a korábbi főigazgató az elnöke és jelenlegi maga még csak nem is tagja ennek?
4. Mennyire tartja etikusnak azt az eljárást, hogy a távozó főigazgató – mintegy meghosszabbítva döntési lehetőségét és befolyásának időtartamát – 10 nappal megbízatásának lejárta előtt ír ki pályázatot, ráadásul saját zsűrielnöksége alatt?
5. A pályázat bírálóbizottságában az Ön meglátása szerint milyen módon és mekkora mértékben érvényesül a fenntartói jogokat gyakorló tárca befolyása?
6. Ön előtt bizonyára ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben nemzetközi és újabban már a hazai porondon is elfogadottá vált a participatív tervezés metodikája. Ön szerint milyen okok szólhattak amellett, hogy a pályázati kiírást nem egyeztették, a bírálóbizottság tagjai körébe pedig nem hívták meg azt a civil szervezetet, amely a Múzeumnak és a Múzeumkertnek is helyet adó Palotanegyed közösségét képviseli?
7. Ön szerint milyen szakmai érvek indokolják a Magyar Nemzeti Múzeum épülete építészeti és a Múzeumkert kertépítészeti felújításának-rehabilitálásnak egy pályázatban való kezelését? Mi indokolja jelen esetben a komplex kezelést?
8. Milyen elvi vagy gyakorlati szakmai indok szól amellett, hogy a közbeszerzési hirdetmény feladásának dátuma (tehát a közbeszerzés hivatalos megindulása) előtt mód nyílt a tervpályázati dokumentáció megvásárlására? Mennyiben tartja ezt jogszerűnek vagy megtámadhatónak?
9. És végül: miképp járulhatott hozzá a minisztérium a közbeszerzési pályázat ilyen szöveggel történő kiírásához, a döntést mely szervezeti egység hozta meg vagy terjesztette a miniszter elé elfogadásra?

Fontosnak tartunk jelezni egy további hiányosságot. A hirdetmény szerint a pályázati kiírás rövid tartalma a Múzeum és a Múzeumkert „fejlesztésének turisztikai célú tervezése”. Információink szerint a témában nem keresték meg a józsefvárosi önkormányzat képviselőtestületének turizmusért felelős tanácsnokát, ami azért is sajnálatos, mert jelenleg zajlik az ő vezetésével a kerület középtávú turizmusfejlesztési és városmarketing koncepciójának kidolgozása, amely értelemszerűen nagyban támaszkodik a Múzeumra és a Múzeumkertre, mint nemzetközi szinten is ismert turisztikai desztinációra. Szükségesnek tartjuk ezért az érintettek kommunikációjának megteremtését.

Tájékozatom, hogy a pályázat részletes kiírását jelenleg véleményezik az egyesület hozzáértő tagjai és a február 23-ai bejárásra elkészül a pályázattal kapcsolatos konkrét szakmai kérdéscsomag is, amelyet természetesen az Ön részére is eljuttatunk.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület tevékeny részvételével továbbra is támogatni kívánja a Múzeumkert közösségi, lakossági hasznosítását célzó tervek kialakítását. Bízunk abban, hogy az álláspontunk szerint igencsak kapkodva megfogalmazott, kiérleletlen és ily módon félresikerült pályázati kiírás nem fogja ezt akadályozni, ellenben mindannyiunk, azaz a Palotanegyedben élők és itt dolgozók javát egyaránt fogja szolgálni az a megoldás, amelynek elősegítése érdekében megfogalmaztuk levelünket.


Budapest, 2010. február 14.

Üdvözlettel:

Szűcs Péter s.k.,
elnök

Múzeumkert - Javaslatok, teendők, feladatok

Egyesületünk javaslata a Múzeumkert hasznosítására

1. FUNKCIÓK ÉS IGÉNYEK

A javaslatok elkészítésének alapja a funkciók tisztázása. Ebből a szempontól a kert „hármas nyomás” alatt van: ez Belső-Józsefváros egyetlen közkertje, másrészt a Nemzeti Múzeum miatt ez az egész Főváros egyik legreprezentatívabb helye (vagy legalábbis az lenne), amit korábban egyfajta panteonnak szántak. Harmadrészt a múzeum kiszolgálótere is: itt alakították ki a jogszabályokban előírt parkolóhelyeket, és (tárolókapacitás híján) itt helyezték el a kőemlékek jelentős részét, úgynevezett sátorraktárakban.

A., lakossági igények:

Régebben a kertben volt játszótér, de az a múzeum felújítása után megszűnt. Úgy tűnik, nagyon nagy az igény a visszaállítására. Viszont a bejáráson elhangzott, hogy a tiszafasövényt is azért ültették az épület elé, mert a zsivaj és a berepülő labdák zavarták a múzeum dolgozóit.
Mivel a környéken sok idős is lakik (akiknek a távolabb lévő zöldterületek már nehezen megközelíthetőek) lehet, hogy lenne igény a számukra kialakított sakkasztalokra, „kiülős”, csendes helyekre is.
A közelben több gimnázium is található, az ott tanulók közül sokan a kertbe járnak ki a szünetekben.

A nagyobb közkertekben, közparkokban a funkciókat térben elkülönítik, ahol lehetséges, a növényzetet is úgy telepítik, hogy ezeket a tereket elválasszák. Természetesen itt erre nincs lehetőség, viszont ez azzal a veszéllyel jár, hogy a használó csoportok zavarják egymást (egy padon cigiző társaság lehet, hogy zavarja a kisgyerekes anyukákat; és a játszó gyerekek zavarják a sakkozó nyugdíjasokat. )

B., múzeumi igények:

A Nemzeti Múzeum a kertben alakította ki az előírt parkolóhelyeket, megszüntetve az aljnövényzetet a terület jelentős részén. Valamint itt alakították ki az úgynevezett sátorraktárakat, ahol az épületben el nem férő kőanyagot tárolják.

Már több helyen felmerült, hogy az intézmény a parkolóhelyeket a (javarészt kihasználatlan) új Pollack Mihály téri mélygarázsban vásárolhatná meg. A kőemlékek elhelyezését pedig raktárépületben lehetne megoldani, hiszen így is el van zárva a látogatók elől, ráadásul az időjárás hatásainak is ki van téve.

C., idegenforgalmi, „összvárosi” igények:

A Nemzeti Múzeum és a kert a főváros és az ország egyik legjelentősebb látványossága és idegenforgalmi célpontja. Itt a legnagyobb az áthaladó gyalogosforgalom és itt érkeznek a látogatók. Emiatt a kert Múzeum körúti része viszonylag jó állapotban van, bár a burkolat és az Arany-szobor felújításra szorul, viszont a fenntartó FŐKERT reprezentatív virágkiültetéseket alakít ki.



2. PROBLÉMÁK ÉS JAVASLATOK:

A., „profiltiszítás”:

Amint az előzőekből is kiderül: a Múzeumkert többfunkciós terület. Nagyon fontos tisztázni, hogy ezek közül melyek azok, amik feltétlenül megtartandók, és melyek azok - amiket a terhelés csökkentése, és a jobb területkihasználtság miatt - el lehetne hagyni (pl. a szomszédos Trefort-kert lehetne a gimnazista fiatalok területe is).

B., növényzet:

A kert növényzete – több felmérés szerint is – elöregedett és beteg. A kertben 200 fa van. A legutóbbi felújítás (ami még mélygarázsokkal számolt!!!) fakezelési-kivágási-és pótlási terve 80 kivágásával számol. Egy 2008-ban, a BCE Tájépítészeti karán készült szakdolgozat fakatasztere hasonló nagyságrendű fa kivágásával számol. Aki a kertben figyelmes szemmel jár, láthatja, hogy ezek reális számok: az említett fakataszter csak egészségi állapot alapján ítélt. Másik probléma véleményem szerint a fajösszetétel: a területen több példány ecetfaként ismert mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), zöld (más néven kőrislevelű) juhar (Acer fraxinifolia) és akác (Robinia pseudoacatia) található. Ezek a növények a telepítés idején még érdekes, esetleg különleges növénynek számítottak, ma azonban „gyomfaként” tartják őket számon. A növények kiültetési rendje is több helyen problémás: az épület Pollack Mihály téri oldala mögött (előtt) a vadgesztenyesor és a fal közé tiszafákat (Taxus baccata) ültettek-beszámolók szerint azért, mert a játszótér „zajai” és a rendszeresen berepülő labdák zavarták a földszinten dolgozókat. A játszótér azóta megszűnt, viszont a tiszafák hatalmasra nőttek: beárnyákolják a földszinti irodákat és megsemmisítik a kertépítészeti kompozíciót.

A parkolók kialakítása során a kert jelentős területén megszűnt az aljnövényzet (ez a tendencia -főleg a hajléktalanellátás rendezetlensége miatt - az összes budapesti parkra jellemző). A Pollack Mihály tér és a Bródy Sándor utca felőli oldalon, ahol nincs parkoló, még többé-kevésbé megfigyelhető az eredeti állapot: olyan értékes és a kiültetéskor különlegesnek számító növényeket találhatunk, mint a japán babérsom (Aucuba japonica), babérmeggy (Prunus laurocerasus). Az elterjedtebb fajok közül a madárbirs (Cotoneaster horizontalis) és a mahónia (Mahonia aquifolium) látható ezen a területen. Talajtakaróként borostyánt (Hedera helix) és zöld meténget (Vinca minor) ültettek. A kellő színvonalú fenntartás hiányában a talajtakarók nem tudják betölteni legfőbb funkciójukat: a látogató rengeteg juhar-, csörgőfa-, és bálványfasarjat láthat.

A múzeum előtti terület a növényzet és a fenntartás szempontjából megfelelő: az évelőágyakba minden évben impozáns és az időszaknak megfelelő növénykiültetés kerül. A kerítés elé telepített tiszafasövényt (Taxus baccata) pedig megfelelően nyírják. A körúti bejáratok mellett emlékként kiültetett tuják (Thuja sp.) és hamiscipusok (Chamecyparis sp.) állnak.

C., szobrok és emlékművek:

Mivel a Múzeumkertet egy időben egyfajta panteonnak, szánták nagy számban találhatunk szobrokat és emlékműveket. Ezek viszonylag jó állapotúak, többet a közelmúltban tisztítottak, illetve újítottak fel. Jóval nagyobb gondot jelent a szobrok környezete. A legtöbb eldugott helyen áll, kertépítészetileg (borkolatarchitektúrával és növénykiültetéssel) nincs kiemelve. Ez szinte az összes szoborra érvényes:
Kisfaludy Károly mellszobor (Ferenczy István, 1856): a sátorraktárak között alig felfedezhető. A szobor (alkotójának egyetlen köztéri műve) a háborúban találatot kapott, talapzata a rajta lévő nőalakkal együtt megsemmisült. A megmaradt főalakon máig láthatók a foltozások, de ennek ellenére jó állapotban van. A szobor semmiféle építészeti, kertépítészeti kiemelést nem kapott, a murvával beszórt területen áll.
Berzsenyi Dániel mellszobor (báró Vay Miklós, 1860): jó állapot, rálátással, ugyanakkor nincs kiemelve.
Kazinczy Ferenc mellszobor (báró Vay Miklós, 1861): A Bródy Sándor utca-Múzeum körút sarkánál lévő pihenésre szolgáló kertrész délkeleti sarkában áll. Elhelyezkedése furcsa, arccal a múzeumépület felé néz, a gyalogútról viszont nem lehet megközelíteni, csak a padok felől. Nincs kiemelve, ráadásul egy tiszafát ültettek mellé, ami nem engedi érvényesülni a szobrot.
Arany János emlékmű (Stróbl Alajos, Schikedanz Albert építész, 1894): a kert, de talán a város egyik legkiemelkedőbb szobrászati alkotása. A múzeummal együtt meghatározó városképi elem. Kiskockakő burkolat (aminek felújítása indokolt lenne) veszi körűl. A háromalakos (Arany János, Toldi Miklós, Rozgonyi Piroska) mű jó állapotban van. A felirat alatti csillagot a közelmúltban ellopták. Esetleg meg lehetne fontolni a szobor kivilágítását. A archív képeken látható (FSZEK Budapest Gyűjtemény Fotótár), hogy az emlékművet növényszegéllyel emelték ki.
Jozef Wysocky mellszobor Lengyelország ajándéka (Hanna Danilewitz, Konrád Sándor építész, 1976)
Belvederei Apolló (másolat, 1894): a görög szobor itt felállított mása van talán a legméltatlanabb környezetben: gyakorlatilag a parkoló terelőbólyájaként „használják”. Emiatt semmiféle kiemelést nem kapott, a murvaburkolat közepén áll, egy zöld juhar csonkja van mögötte.
Széchényi Ferenc szobor (Istók János, 1902): a múzeumalapító szobra Garibaldién kívül az egyetlen a kertben, amit megfelelő (de felújítandó) kertépítészeti kialakítás övez: a sétányról mészkőlapburkolatú úton lehet megközelíteni, és két (eltérő méretű) babérmeggybokor övezi. Mögé bálványfát ültettek, aminek kivágása és esetleges pótlása megfontolandó.
Kisfaludi Sándor emlékmű (sas lanttal), másnéven Hifmy-lant (Petrovics Döme, 1903): a Pollack Mihály tér felőli murvás területen álló emlékmű viszonyag jó állapotú (igaz, a lant egyes elemeit ellopták).
Rómer-Pulszky-Hampel sztélé (Damkó József, Hültl Dezső építész ,1916): a kert talán legkülönlegesebb alkotása, a római síremlékeket idéző hármas sztélé jó állapotban van, nemrég újították fel (bár azóta Rómer képmásának leverték az orrát!). A Himfy lant közelében álló alkotás is a murvaburkolatú területen áll, semmiféle kiemelést nem kapott.
Forum Romanum oszlopa (Róma városának ajándéka 1929-ből): az ókori oszlop az időjárásnak és a szennyezett levegőnek kitéve áll a kertben. Emiatt nincs jó állapotban, megfontolandó a múzeumba vitele, és esetleg másolat elhelyezése. Az „ajándék” semmilyen kertépítészeti kiemelést nem kapott, a mögötte álló ostorfa lelógó koronája pedig szinte észrevehetetlenné teszi.
Herman Ottó emlékmű (Horvay János, Csúcs Ferenc, 1930): a sziklatömbből kifaragott alkotás a Kazinczy szobortól nem messze látható. A többi szoborhoz hasonlóan ez is kiemelés nélkül áll a kitaposott területen. Az alkotás jó állapotú.
Monti Sándor emlékmű (Kuzmik Lívia, 1931): a jó állapotban lévő mellszobor egy aljnövényzettel sűrűn beültetett területen áll, amit egyre jobban beborítanak a gyomfák. Radásul egy borókaborkot is ültettek elé, ami a felirat olvasását lehetetlenné teszi.
Garibaldi mellszobor (Kuzmik Lívia, 1932): a fehér mészkő szobor egy tahalmas tiszafa előtt áll, így már messziről látható. A Széchényi szobor mellett, ez az egyetlen ami kertépítészeti kielemést kapott: a szobor, a fa, és a mellé telepített aljnövényzet szép látványt nyújt. A szobor jó állapotú, nemrég a főalakot is letisztították.
Jozef Wysocky mellszobor Lengyelország ajándéka (Hanna Danilewitz, Konrád Sándor építész, 1976). A lengyel származású honvédtábornok mellszobra jól megközelíthető és látható, ugyanakkor egy kitaposott területen áll. A mellszobor jó állapotú, a talapzat felirata viszont nehezen olvasható.

D., parkolás:

Talán a parkolás a Múzeumkert legnagyobb problémája. A törvényben előírt parkolóhelyeket az intézmény a kertben alakította ki. Emiatt jelentős területen eltűnt az aljnövényzet, és a parkoló autók eszétikai problémákat is okoznak. Már több helyen felmerült, hogy a múzeum a Pollack Mihály téri mélygarázsban vásárolhatná meg a kötelező helyeket. Így megszűnhetne a méltatlan állapot, és helyre lehetne állítani az egykori struktúrát.

E., kerítések, világítótestek, utcabútorok:

Az 1865-ben, Ybl Miklós által tervezett kerítés jó állapotban van, hasonlóan a jellegzetes múzeumkerti lámpaoszlopokhoz, amiket a közelmúltban újítottak fel. Az utcabútorok viszont hagynak kívánnivalót maguk után: a kertben látható fémvázas „fapad” és a pihenőkertben lévő beton „uzsonnázóhely” (a szocialista kertépítészet jellegzetes elemei) nem a legszebbek...
Egy felújítás során ezeket minden bizonnyal lecserélik.

A bejárás során merült fel a hírdetőoszlopok problémája: elhangzott, hogy nem valók ide. Ugyanakkor ezek az oszlopok régi formájúak, így esetleg meg lehetne határozni, hogy a múzeum kiállításait hírdessék ezeken, esetleg régi plakátokat lehetne kihelyezni.

Szintén a bejáráson merült fel az az ötlet, hogy az Arany-szobrot esetleg ki lehetne világítani.

F., burkolatok:

Jelenleg a Múzeumkertben több féle burkolat is látható: az Arany-szobor környékén bazalt kiskockakő, a kapuktól a lépcső elé vezető úton bazalt nagykockakő, a kert többi részén pedig murvaburkolat. Utóbbit elsősorban a parkolóhelyek, illetve az azok megközelítését biztosító útvonalakra terítették, így a fák közé, vagy a múzeum főlépcsője mellé (itt szabadtéri rendezvényeket is tartanak). Egy esetleges felújításkor a murvával burkolt felület arányának csökkentése lenne kívánatos. Az Arany-szobor körüli kiskockakővel burkolt terület felújítása is egyre sürgetőbb.

2010. január 21.
Összeállította: Szende András

Lakossági fórum Józsefváros turizmusáról - 2009. december 10.

Összefoglalom mi volt, annak kedvéért, aki nem jutott el a fórumra:

1. A fórum helyszíne számomra igencsak meglepő volt, mintha ab ovo nem számítottak volna a szervezők sok emberre. Egy apró (nekem lakás nappalijára emlékeztető szobában) teremben ültünk. A megvilágítás nem volt egységes, és bizony, nem volt teljesen előkészítve a berendezés: tehát voltak olyanok, akik háttal ültek az előadóknak.
2. A technika számomra szintén meglepő volt: kazettás diktafonra történt a rögzítés (és hát ugye ilyenkor a felszólalónak jelezni kell, hogy várjon már egy picit, mert lejárt a szalag).
Elvártam volna továbbá, hogy nem csak Képviselő Úr, hanem a projekt ötleteinek kidolgozói is használjanak ppt-t (2010 lassan itt van, de ez már régesrég ciki). Ugyan előkerült egy Excel tábla, amin voltak szavak, színek és még nagy vonalakban követhető is volt, de azért mégis...

3. És végre a lényeg: célok és koncepció.

- Egy csomó levegőben lógó jó ötlet: helyi elemeket használ/emel ki a koncepció (ahogy észrevettem a kulcsszó a Corvin-tető, ez rendszeresen elhangzott), azonban nem a helyi lakosságban gondolkodik. Mégis, milyen szerepe lehet a kerületben lakó lakosoknak a fejlesztésben (hogyan veszik ezt majd igénybe, de tényleg: mi a szerepük?)?
- Nem került ismertetésre a kapcsolódás se budapesti, se nemzeti, se egyéb fejlesztésekhez.
- Mintha csak ötletek szintjén gondolkodnának a projekt kidolgozói, de ez nem elég.
Mik a megvalósítás elemei, hogyan, milyen lépésekben, merre, mikortól, ki finanszírozza, ki ellenőrzi stb.? Egészen máshogy gondolkozik a tisztelt lakos is, ha vannak igazi konkrétumok.
- Hiányoltam egy pontos kommunikációs stratégiát (ki a felelős, milyen fórumokon, milyen rendszerességgel, milyen utakon stb.).

Röviden ennyi.
Hosszabban meg vagy részleteiben taglaljuk az anyagot az önkormányzattal és projektfejlesztőkkel, vagy nagyon nehéz így bármit hozzászólni.