2026. július 5., vasárnap

Jó port a lósport - A 104. Magyar Derby-n jártunk

A lóversenysport, az összes Derby is Angliából származik: az 1780-ban egy évvel a nagy sikert arató Oaks Stakes után Lord Stanley (az akkori Derby 10. őrgrófja) és vendége, Sir Charles Bunbury fogadásából alapult meg a háromévesek mai napig legkiemelkedőbb megmérettetése. A sors fintora, hogy egy vesztes fogadás írt történelmet. Az alapítófutamban ugyanis Bunbury lova ért először célba – övé lett az egy éves dicsőség – Lord Derby-nek jutalma az lett, hogy róla lett elnevezték el a versenyt.


Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt. Június 6-án óriási tömegek indultak a “Gubacsi-dűlőre”, hogy láthassák az első pesti lóversenyt. A verseny maga egy 4 napos eseménysor volt, ahol az első napon az „elegyes futáson” osztrák és magyar nevelésű lovak indulhattak, a második napon rendezték a Nagydíjakat, amin a nem telivérek versenyeztek, harmadik napon a telivérek versenyét, a negyediken a kisbirokos gazdák lovainak futamait rendezték. A futamok mindennap 10 órakor kezdődtek, és bár mindennap megzavarta a rendezvényt némi eső, a versenyek rendben lezajlottak.
A történelmi kezdet első sikerét 25.000 néző előtt, gróf Károlyi György 6 éves sárga lova Babieka aratta. Őt tekintjük a magyar lóversenysport első győztesének! A győztes lovat gróf Széchenyi István, a hazai lóversenysport megteremtője tenyésztette.
Akkoriban a lovak sokkal többet jelentettek, mint ma, hiszen a hadseregekben, a közlekedésben és az iparban is nélkülözhetetlen volt ezeknek az állatoknak az izomereje. A jó ló pedig pénz hoz a tulajdonosának. Jó lovat viszont csak megfelelő elvek szerint lehet tenyészteni. És mi lehet jobb iránymutatás, illetve inspiráció a lovak tenyésztőinek, mint egy rangos lóverseny.


Gróf Csekonics Gyula (1875–1957) a 20. század elején a magyar lóversenysport legendás, életet habzsoló alakja, a Pesti Lovaregylet elnöke volt. Neki köszönhető a mai versenypálya alapjainak létrehozása is. Csekonics József pedig korábban a híres ménes parancsnoka volt, aki a hazai lóállomány nemesítéséért felelt. A bábolnai ménes Csekonics vezetése alatt (1789- 1802) épült ki, őt tekintik a megalapítójának. Bábolna az első években Mezőhegyes fiókintézménye, a hadsereg számfeletti lovainak állomáshelye és a nyugatra szállított szarvasmarhák pihenőhelye volt, ahol a vágóállatok még hízhattak is. Csak 1806-ban függetlenítették Bábolnát Mezőhegyestől, mely ekkortól önálló ménesként működik, így a kancaállomány a spanyol és erdélyi ménekkel együtt visszakerült Mezőhegyesre. Csekonics 21 év szolgálat után, 1806-ban, mint tábornok hagyta el Mezőhegyest, majd 1817-ben lótenyésztési tapasztalatait a „Praktische Grundsätze der Pferdezucht betreffend” című művében tette közzé.

A Jockey Club az 1750-es évektől irányítja a versenyeket, tagjai a vagyon, a becsület és a megközelíthetetlenség urai. Első külföldi tagja gróf Batthyány Gusztáv volt, akinek Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott.

Az 1876. évi Derby szintén magyar vonatkozású: győzött a kisbéri állami ménesben tenyésztett Kisbér. Ő volt a második nem angol tenyésztésű epsomi derbinyerő. Dixon, a From Gladiateur to Persimmon című művében ezt írja: „A Magyarországot képviselő Kisbér igazán nagy ló volt, és nagyon kevés ló akad a kékszalag-nyerők hosszú listáján, amely olyan fölényes könnyedséggel szerezte meg a babért, mint ő.”

A 19. század vagy talán minden idők legjobb ménjét és kancáját magyar emberek tenyésztették: a veretlen St. Simont gróf Batthyány Gusztáv, a veretlen Kincsemet pedig Blaskovich Ernő. Kincsem, akit gyakran csak csodakancaként emlegetnek, 1876-79 között 54 versenyen veretlen volt.

Imperiál a magyar telivértenyésztés büszkesége, sikerült betörnie a Nyugat-európai elitbe. Az aranyszőrű táltos a XX. század legsikeresebb tenyésztésű magyar versenylova. Három versenyévadon keresztül, 1962-64 között 20 versenyt nyert, nem akadt ellenfele a pályán, Magyarországon végig veretlen maradt. 1963-ban két Derby-t nyert és futott az Egyesült Államokban. Trénere Aperianov Zakariás – becenevén Pubi bácsi – 16 lovával nyert Magyar Derbyt, köztük Imperiállal. Ez a teljesítmény – a bécsi Derbivel együtt 17 győzelem – nem hivatalos Guinness-rekord. Fedezőménként is kimagaslóan teljesített.

A közelmúlt világklasszisa, a világ egyik leggyorsabb sprinter lova Overdose. Angliában született,  átlag feletti gyorsasága hamar kiderült, első versenyét pályarekorddal nyerte a Kincsem Parkban. Sokáig őrizte veretlenségét, legrangosabb győzelmeit Németországban aratta. Overdose 2008-ban a világ harmadik legjobb sprintere, Európában pedig a legjobb hároméves sprinter volt. Akkori értékét 5 millió euróra, – mintegy 1,5 milliárd forint – becsülték.

Minden angol telivér versenylónak van legalább egy tulajdonosa (szindikátus, amikor egy lónak több tulajdonosa is van) aki viseli a ló tartási és futtatási költségeit. A tulajdonosok a lovaikhoz általában vásárlás útján jutnak hozzá, majd egy hivatásos trénert bíznak meg, hogy havi tartásdíj fejében a felkészítse őket a versenyekre. A tulajdonos a megnyert versenydíj 80%-át kapja meg, a maradékon a tréner és a lovas (zsoké) 10-10%-os arányban osztoznak.

Legkönnyebben a versenyben viselt mezek színéről ismerhetjük meg a tulajdonosokat, azok istállóit. Minden istállónak egyedi színe van. Egy zsoké több istállóban is hajthat és mindig annak a mezét, színeit hordja, akinek a lovát lovagolja. Európában nyáron futják, a legtöbb országban 200 éve változatlanul 2400 méteres távon.


104. Magyar Derby győztese Neptune des Clos nyerte meg több mint egy testhosszal.

A lovas rendezvényeken a dress code előírja a kalap viseletét. A lovasverseny mindenhol ünnepi alkalom, amelyen a tradíció, a sportteljesítmény, a lovak szeretete egyszerre jelen van.
Gondoljunk csak a híres angol ascoti derbyre, ahol fantasztikus kalapokban jelennek meg a királyi család tagjai és a rendezvény minden résztvevője.