2026. szeptember 4., péntek

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Kerekasztal beszélgetés a Palotanegyedbe tervezett Pázmány fejlesztésről


A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) és a Zöld Palotanegyedért (ZP) szervezésében 2026. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárában tartott kerekasztal-beszélgetés célja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesének és környezetének jövőjéről szóló párbeszéd elősegítése volt. A terület hosszú távú hasznosítási lehetőségei mellett hangsúlyos téma volt a bontás után maradt terület mielőbbi rendezésének igénye is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019-ben kapta a területet az akkori kormánytól. Székely János Püspök nem tudott személyesen jelen lenni, de a Pázmány Egyetemet (PPKE) is képviselő Becker Pál beruházási igazgatón keresztül levélben juttatta el üzenetét.

Bódis Kriszta, országgyűlési képviselő hangsúlyozta a klímavédelem, a részvételi demokrácia, urbanisztikai szempontok, örökségvédelem fontosságát az oktatási és kulturális funkciók mellett.

Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere kijelentette, hogy az eddigi építési programnak eredeti formájában nincs helye a területen, és üdvözölte a kiemelő rendelet visszavonását, hangsúlyozta a nagyarányú közpark szükségességét.

Dr. Zsigmond Gábor főigazgató a MNM bővítési szükségességét hangsúlyozta, amint egy 2016-os korm.hat. a itt biztosított volna. A Múzeumkert zsúfoltsága is mutatja a több zöld iránti a társadalmi igényt. A szálló por komoly problémát jelent műtárgyvédelmi szempontból is.

A ZP részéről Józsáné Prejczer Zsuzsa és Józsa Árpád kifejtették, hogy képviselik nem csak a helyi lakók, de az egyetemek tanulói, dolgozói, a Múzeumkert és a játszóteret látogató gyerekek érdekeit is. Szerintük a parkosítás különösen fontos a globális felmelegedés következtében a várost egyre inkább súlytó hősziget hatás csökkentése érdekében is.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium részéről Szeremey Samu államtitkár és Szentirmai Tamás h.államtitkár hangsúlyozták az érintettek egyetértésének fontosságát egy állami szerepvállalással megvalósuló projektben.

Herczeg László, a Budapesti Építész Kamara elnöke emlékeztetett, hogy egy ilyen projekten az építészeknek az urbanisták és a tájépítészek után szabad csak munkához látniuk.

Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakértő felhívta a figyelmet Budapest alacsony zöldterületi mutatóira. “Sáfárkodhatunk-e másként a jelenlegi szabad területekkel, mint hogy zöldítünk?” - tette fel a kérdést.

Dr. Darázs Lénárd, az ELTE rektora felhívta a figyelmet a szomszédos területük zsúfoltságára és a felsőoktatái intézmények korábbi finanszírozási különbségeire.

Végh Orsolya (Andrássy Egyetem) jelezte, hogy gazdátlanná vált a Pollack tér, annak elhanyagoltsága is komoly kihívást jelent számukra a hatalmas porterhelés mellett.

Rádai Dániel emlékeztetett, hogy a fejlesztési program kialakításakor az intézmények szempontjai mellett nem szabad megfeledkezni a Palotanegyed tízezer lakójáról sem.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi poros állapotot mielőbb rendezni kell, ez nem várhat addig, amíg a hosszú távú hasznosítás kérdésében döntés születik.

A felolvasott püspöki levélben foglaltak még azt tükrözik, hogy az egyház a korábbi terveitől kevéssé szándékozik eltérni, a jelenlévők között a beszélgetés során érezhetően közeledtek az álláspontok.


2026. szeptember 3., Budapest


2026.08.19.