Háztól házig, utcától utcáig 2.

Egy kis ízelítő az új könyvünkből.

Háztól házig, utcától utcáig

Egy kis ízelítő a régi kiadványunkból.

Pályázati felhívás

Szülői nyilatkozat

A Rókus-kórház megnyitásának évfordulója

Megjelent a História 1928. 1. évf. 2. számában

Ez év május 28-án lesz 130 esztendeje annak a nagy és emlékezetes ünnepségnek, amelynek keretei között a Rókus-kórházat megnyitották és rendeltetésének átadták. A megnyitás méltó megünneplésére a tanács nagy előkészületeket tett és az egész város lakosságának közreműködésével kívánta ezt a nagy napot emlékezetessé tenni. Az ünnepi fényt emelte az uralkodó képviseletében megjelenő Zirty Antal helytartótanácsi titkár is, aki mind az egyházi, mind pedig a világi ünnepségeken résztvett. 

Az ünnepnap hajnalán már 3 órakor trombitaszóval ébresztették fel a város lakosságát, hogy mindenki elkészülhessen és idejében jelen lehessen az ünnepségeken. Reggel 6 óra tájban kezdtek gyülekezni a Fő-téren, a városházával szemben, saját zászlóik alatt a különböző testületek és céhek, valamint egyforma ruháikban az árvák és kórházi betegek. Félórával későbben vonult fel a Szervita-tér felől az egyenruhás polgárság 1 lovas és 3 gyalogos százada, melyek a Váci-utcával szemben helyezkedtek el. A lovas század későbben a királyi biztosért menő kiküldöttek kocsijának kíséretéül a Dunapartra vonult. Ezalatt a polgárság részben a Fő-téren, részben a Dunaparton és a kórház körül gyülekezett. 

Délelőtt 1/2 2 8-kor mozsárdörrenés jelezte, hogy a királyi biztos a budai Dunaparton csónakba szállott, majd egy második, amikor a folyó közepére ért és végül a harmadik lövés, amikor a pesti partra való megérkezését tudatta az ünneplő polgársággal. A partra lépő királyi biztost trombitaharsogás és dobpergés fogadta, majd ünnepi menetben zeneszóval és a nép örömkiáltása közben kísérte a küldöttség a városházára, hogy az ünnepélyes ülést megnyissa. A királyi biztost a városháza előtt a választott polgárság, a lépcsőn a tanács fogadta. Az ülésen a királyi biztos németnyelvű beszédben méltatta e nagy nap jelentőségét, kiemelve a polgárság érdemeit s mindenekfelett áldozatkészségét, ami által lehetővé tette a kórház felállítását. Tolmácsolta őfelsége legnagyobb elismerését ez ünnepélyes alkalommal, beszéde végén pedig kiosztotta őfelsége által a nemes ügy lelkes harcosainak küldött kitüntetéseket. A beszéd befejezése után Kregár Mihály polgármester a tanács nevében üdvözölte a királyi biztost, majd Tuschl Sebestyén mondott köszönetet őfelségének és a királyi biztosnak. Az ünnepélyes ülés a király éltetése, a nép újjongása és mozsárdurrogás közben fejeződött be.

Ezután ünnepélyes menetben vonultak a városházáról a kórházhoz, hogy ennek egyházi megáldásánál is jelen legyenek. Az ünnepi menetet városi poroszlók vezették, akik után 48 kórházi ruhába öltöztetett beteg, egyenruhás árvák és tanulók csoportja következett. Utánuk a lovasság két szárnyra osztott százada haladt, melyet a hivatalos személyek és a városi tanács kalaplevéve követett, hogy a közöttük kalappal a fején lépkedő királyi biztost, mint a király képviselőjét, méltó és illő módon megtiszteljék. A királyi biztost a kórház most kinevezett személyzete követte, végül a menetet bezáró egyenruhás polgárság három gyalogos százada a polgárság nagy tömegétől kísérve. Amerre az ünnepi menet elhaladt, mindenütt trombitaszó, dobpergés és e célra felállított zenekarok muzsikája fogadta, a sorfalát álló nép pedig határtalan örömkiáltással éltette a királyt és a királyi biztost. 

Lassú hullámzás után ért a menet a kórházhoz, ahová megérkezve, a királyi biztos a tanács élén a Szent Rókus-kápolnába ment, hogy Schreyer Ádám józsefvárosi plébános ünnepi beszédét meghallgassa. Ennek befejezése után kijöttek a kápolna elébe és itt várták meg a nádor érkezését, akit a királyi biztos rövid beszéddel üdvözölve a kápolnába vezetett. Az ünnepi istentiszteletet Kondé Miklós belgrádi felszentelt püspök tartotta, aki a szentmise végén oltári szentséggel a kezében, a jelenlevő előkelőségektől kísérve, a kórház szépen feldíszített udvarára ment és itt oltári szentséggel a kezében áldotta meg a kórházat ós annak minden lakóját, mialatt a nép ajkán felcsendült a „Herr Gott dich lobén wir" kezdetű ének mély vallásos dallama. 

A felvétel az 1890-es évek első felében készült. Fortepan / 

Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055

Az egyházi áldás után Beleznay tábornok özvegyénél a királyi biztos és a tanács több tagja részére ünnepi ebéd volt, ezenkívül a „Hét választófejedeleméhez címzett fogadóban 160 terítékes és az úgynevezett lakoma várta a meghívott vendégeket, akik közül többen őfelségére, a nádorra és az uralkodóház tagjaira mondottak pohárköszöntőt. Este pedig a két vendégfogadóban táncmulatságot tartottak, amelyen a nádor maga is megjelent és sokáig időzött a víg, ünneplő polgárság között. 

így ünnepelte meg a város ezt a napot, amelyen a polgárság áldozatkészségének hervadhatatlan érdemét, a Rókus-kórházat átadták nemes hivatásának és az megkezdette áldásos tevékenységét a szenvedő emberiség javára. Az ünnep lefolyását Pest városa tanácsülés! jegyzőkönyvében is megörökítette, hogy az utókor is tudomást szerezhessen a város e lélekemelő ünnepélyéről. 

Ro.

Történetek a Palotanegyedből II.

Bródy Sándor utca 12.

A Bródy Sándor és a Puskin utca sarkán álló Gschwindt-palota középkori kastélyra emlékeztető boltíveit bizonyára sokan megcsodálták már sétálás közben. Valószínűleg a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyárról is többen hallottak már, az azonban kevésbé ismert, hogy ebből a családból származik az ország egyik első, és jó eséllyel legfiatalabb vezérigazgatónője. Gschwindt Ernő 1931-ben bekövetkezett halála után ugyanis lánya, az akkor még mindössze huszonegy éves Edit vette át a vállalat vezetését. A női igazgató kifejezetten csodaszámba ment akkoriban, a gyár közgyűlése azonban bizalmat szavazott az ifjú hölgynek. A Ország-Világ című napilap tudósítása szerint Edit „amerikai bátorsággal és úttörő kedvvel vállalta ezt a munkakört.”

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Gschwindt Edit és Hadik Antal az esküvőjükön 

forrás: Tolnai Világlapja

Történetek a Palotanegyedről

Titkos recept
Baross utca 43.

A Baross utca napjainkban is számtalan kisebb-nagyobb kereskedés otthona, nem volt ez másképp a múltban sem. Sőt, a 43. számú házban nem más rendezte be városi lerakatát, mint a híres Brázay gyár. A cég legnagyobb sikerterméke a sósborszesz volt, receptjét maga Brázay Kálmán fejlesztette ki. A sós vízzel és különféle növényi kivonatokkal kevert alkohol igazi csodaszer volt: enyhítette a fájdalmat, frissítő hatással bírt, Kossuth Lajos szemfáradtság ellen használta. Brázay Kálmán fia, Zoltán már a nemzetközi piacon forgalmazta termékeiket. A Brázay-sósborszesz így eljutott Amerikába, Japánba, Indiába és Mexikóba is. 

1901-ben vegyészeti gyárral bővítette a vállalkozást, kozmetikumai között a hölgyek minden szükséges holmit megtalálhattak: gyártott szappant, púdert, illatszereket, különféle krémeket, de még fogkrémet és kölnivizet is. A gyár lerakata 1910-ben költözött a Baross utca 43. alá, innen nem csak a kereskedőket látták el Brázay-termékekkel, de magánszemélyek megrendeléseit is teljesítették. 

         

Még több izgalmas részletre és további házak történetére derül fény a Háztól házig, utcától utcáig c. kötet második részében. Folytatás következik...

Képek forrása:

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
https://hu.museum-digital.de/portal/singleimage.php?objektnum=59922&imagenr=76255
Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
https://hu.museum-digital.de/portal/singleimage.php?objektnum=32133&imagenr=44730

Budapest100 - Mikszáth, Lőrinc pap, Gutenberg tér

2018. május 5-6. Palotanegyed

1. VIII. ker. MIKSZÁTH KÁLMÁN TÉR

A terület először 1900-ban kapott nevet, Reviczky Gyula, a fiatalon elhunyt költő után Reviczky térnek nevezték el. 1840-ben az 1. számú házban alapította meg Irinyi János első gyufagyárát, később az ennek a helyére épült házban élt Mikszáth Kálmán élete utolsó éveiben. Halála után, 1911-ben nevezték át a teret Mikszáth Kálmán térré. Az itt álló szobor Kocsis András alkotása,1961-ben készült, az író halálának 50. évfordulójára.

SZOMBAT-VASÁRNAP 13:00-22:00
kulturális, szakmai

Mi történt a téren beszélgetések a közterek szerepéről

V 17:00-18:00 NUBLAO- zenekar tagjai hangszereiket cserélgetve teremtenek különleges atmoszférát az érdeklődőknek ambient chill és egy csipet rock&roll

V 16:00 A Pomázi Tűzoltózenekar felvonulása a Gutenberg tér-Mikszáth tér-Lőrinc Pap tér útvonalon
Programszervező: Andó Júlia, Lumen, Mindspace, CaPE, Zappa
Kutató: Riethmüller Borbála


2. VIII. ker. Mikszáth tér 2.
Építész: Schweiger Gyula
Építtető: Schweiger Gyula
Építő: nem ismert
Építés éve: 1891

Az épület első tulajdonosa az Almássy család volt, majd az I. világháború után bérház lett, a II. világháborút követően pedig társasházzá alakult. Egyedül a Bakony étterem volt állami tulajdon, ami az 1990-es évekig üzemelt a földszinten. A rendszerváltás után itt nyílt meg a Tilos az Á, ahol fellépett többek között a Kispál és a Borz, a Korai Öröm, a Másfél, Dj Palotai és a Quimby. Ma ez a Zappa bisztró, ahol Magyarország egyetlen vendéglátóhelyen látható védett falfestménye van.

SZOMBAT-VASÁRNAP 11:00-13:00
SZ-V 11:00-13:00 Akusztikus koncertek az udvarban
Programszervező: Lumen, Mindspace, Zappa
Kutató: Riethmüller Borbála

3. VIII. ker. LŐRINC PAP TÉR

A tér 1900-ban kapta nevét Scitovszky bíboros, hercegprímás, esztergomi érsekről, és 1951-ben nevezték át Lőrinc pap térre. Mészáros Nagybotú Lőrinc ceglédi pap a Dózsa-féle parasztháború alvezére volt. A téren álló templom gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő támogatását élvezte. A család 1930-ban szobrot állíttatott neki, amit 1949-ben Sülysápra vittek a “politikailag kifogásolható” művek közé, végül 1993-ban visszakerült eredeti helyére.

SZOMBAT-VASÁRNAP 13:00-17:00
kulturális, szakmai, nemzetközi, családi

SZ-V 13:00, 14:00, 15:00, 16:00
A Zichyk Birodalma: a Lőrinc pap tér titkai – A séta során bejárjuk a Zichy Nándor egykori "birodalmát" és megtekintjük ma luxusszállóként üzemelő palotáját is. Görbe Márk művészettörténész segítségével szóra bírjuk a teret őrző oroszlánt és sárkányt, hogy megismerjük a hely történelmét, így a teret határoló házak pincéinek és rejtett kertjeinek titkait. Regisztráció: gorbemark@freemail.hu (max. 20 fő/séta, 2 fő/email)
A találkozópontot a válaszemailben írjuk meg

V 16:30-17:30 látogatás a Jézus Szíve Templomban, az Úti Boldogasszony Urnatemetőben és a Párbeszéd Házában
vezeti: Végh Dániel kommunikációs és kulturális menedzser
max. létszám: 25 fő, regisztráció az info@cape.hu címen

Programszervező: Görbe Márk, CaPE
Kutató: Görbe Márk

4. VIII. ker. Lőrinc pap tér 3.

Építész: Staerk Sándor
Építtető: Liebner Józsefné
Építő: nem ismert
Építés éve: 1894

Az egykori Scitovszky téren álló négyszintes, neobarokk bérház építtetőjének férje, kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok volt. Méhészként a mézraktár mellett kocsmát is üzemeltetett a házban, borzolva ezzel a szemben lévő jezsuita templom híveinek és a mellette álló leányotthon lakóinak kedélyét. A kapu fölött az ő monogramja látható. A Darányi-palotaként is ismert ház az 1933-tól ott lakó Darányi István befolyásos italkereskedőről kapta a nevét.

SZOMBAT 10:00-22:00 VASÁRNAP 10:00-18:00
kulturális, családi, közösségi

SZ-V 10:00-16:00 Háztörténeti kiállítás – régi képek és érdekességek a ház múltjáról, lakóiról. Megfogható töredékek – a házban őrzött címeres tégla gyűjtemény bemutatása.
CAPE Palotanegyed kiadvány bemutatása

SZ 10:00-22:00, v 10:00-18:00 Budapesti terek titkai - Szoboszlay András rajzai

SZ 14:00-17:00 Ping-pong bajnokság – a Lőrinc pap tériek kihívják a környező terek lakóit és az arra járókat

SZ 17:00 Egy jó példa – a ház közösségi udvarának története Szohr Gábor (Újirány ) és Perényi László (CAPE) bemutatásában

SZ 17:30 Piknik a ház lakóival

SZ 20:00 Filmvetítés a nemrég elhunyt producer Kunz Roman emlékére

Programszervező: Újirány Tájépítész Kft., Tihanyi Dominika, Szohr Gábor, Kovács Árpád, Perényi László (CAPE), Vass Lili
Kutató: Győrfi Dániel, Gácsi Zsuzsanna

5. VIII. ker. GUTENBERG TÉR

A több mint 150 éves múltra visszatekintő terecske először a Főherceg Sándor nevet kapta, de a 20. század első felében számos vita folyt a nyomdászok és az orvosok közt, hogy Gutenberg tér legyen a nyomdászok és betűszedők segélyező egyletének otthona után vagy Fodor József tér a Józsefvárosi Orvostársaság javaslatára - végül 1946-tól viseli a nyomtatás feltalálójának nevét. Egyes források szerint a tér a rajta álló fáknak köszönhetően nem lett közlekedési csomópont.

SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-18:00
családi, kulturális, közösségi

SZ-V 10:00-18:00 A Gutenberg – Mikszáth – Lőrinc Pap teret összekötő műveltségi kvíz

SZ-V 11:00-14.00 Rendőrségi kitelepülés: rendőrautó kipróbálása, rendőr segédeszközök megtekintése, kérdezz-felelek a VIII. Kerületi Rendőrkapitányság közreműködésével

SZ-V 10:00-17:00 Tesz-vesz olvasókuckó-sarok – könyvcsere. Írjunk együtt egy történetet mesekockák segítségével, és olvassuk el egymás történeteit!

SZ 10:00-13:00 Kauker Szilvi (MOZA cementlap manufaktúra) segítségével aszfaltrajzok, lábbal rajzolt burkolatok, cementlap-nyomda és kaleidoszkóp-kukucskálás

SZ 14:00-17:00 Könyvecske készítő foglalkozás a Gutenberg téren és környékén valaha élt jeles írók idézeteinek felhasználásával. Somogyi Márk vándor-könyvkötő vezetésével

Regisztráció (a kiválasztott időpont megjelölésével): budapest100konyvecske@gmail.com (max. 30 fő; 6 fő/félórás turnus, 2 fő/email)

SZ 16:00 CAPE szervezésében, a François Fiedler Gyermekrajz Verseny eredményhirdetése

V 10:00-16:00 Nyomdafestéket tűrve – nyomtatás Gutenberg-elvű préssel a Kiscelli Múzeum vendégprogramján Novokrescsenszkov Tamás vándornyomdásszal (Letterpress)

V 16:00 Pomázi Tűzoltózenekar felvonulása a Gutenberg tér – Mikszáth tér – Lőrinc Pap tér útvonalon

Programszervező: Bálint Réka, Bozóky Ildikó, Márkus Kata, CAPE
Kutató: Bozóky Ildikó

6. VIII. ker. Gutenberg tér 2.
Építész: Érdi Zsigmond
Építtető: Freystädtler Jenő
Építőmester: Delmár Béla
Építés éve: 1927-1928

SZ-V 10:00-16:00 Hány arca van a nőnek? - Lelkes Heni kiállítása a belső udvarban

7. VIII. ker. Gutenberg tér 4.
Építész: Vágó József és Vágó László
Építtető: Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülete
Építő: Schamann Antal
Építés éve: 1905-1907

A Gutenberg-otthon Budapest legszebb szecessziós épületei közé tartozik, Lechner-tanítványok álmodták meg a nyomdászok szakszervezetének. Impozáns homlokzata mögött több mint 110 éve várnak felfedezésre pazar látnivalói és az e ház falai között élő és dolgozó sok közismert alkotó története, többek közt Lechner Ödön és Mándy Iván.

SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-18:00
családi, kulturális

SZ-V 11:00, 12:00 Szecessziós épülettörténeti séta Kégl Jánossal, a Gutenberg otthon lakójának vezetésével
Regisztráció (a kiválasztott időpont megjelölésével): budapest100gutenberg4@gmail.com (max. 20 fő/ séta, 2 fő/email)
Esetleges délutáni séta nagy érdeklődés esetén, helyszíni regisztrációval.

Programszervező:Bálint Réka, Márkus Kata
Kutató: Bozóky Ildikó

8. VIII. ker. Scheiber Sándor u. 2. Orzságos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
Építész: Kolbenheyer Ferenc (és Freund Vilmos)
Építtető: Országos Izraelita Hitközség
Építés éve: 1877

V 11:00, 12:00 Épülettúra Sommer László docens úr vezetésével.
Regisztráció (a kiválasztott időpont megjelölésével): budapest100rabbikepzo@gmail.com
(max. 40 fő/ séta, 2 fő/email)