Fiedler Ferenc határon túli magyar festőművész kiállítása a Francia Intézetben

A II. világháború utáni Párizsi Iskola egyik legjelentősebb festőművészének, aki több szálon is kötődik a Palotanegyedhez, a határon túli magyar származású Fiedler Ferencnek (1921-2001) műalkotásaiból hiánypótló kiállítás nyílt a Budapesti Francia Intézetben.

A 2014. december 5. és 2015. január 23. között látogatható nagyszabású kiállítás bemutatja a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanársegédjeként végzett, a második világháború után haláláig Párizsban alkotó művész munkásságát.

Részletesebben itt, illetve az alábbi videókon:

Barangolás a Farkasréti temetőben

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) ismét temető-látogatásra hívta tagjait és az érdeklődőket. 2014. október 4-én a Farkasréti temetőben jártunk, Szilágyi Rita szakavatott vezetésével. Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk: esett és hűvös volt. Ez a temető amúgy sem olyan séta-terep, mint a Kerepesi (ahol már többször jártunk), itt a hegyvidék bizony nehezebb feladatok elé állítja a látogatót. Talán mindez együtt hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag kevesen jöttek el, 13 mindenre elszánt vállalkozó. De a bátrak elnyerték jutalmukat: számos kedves és tiszteletreméltó régi ismerősünkkel találkozhattunk és megismerhettünk eddig még számunkra nem ismert, kiváló személyiségeket.

Október lévén, akárcsak múlt évben, most is koszorúzással kezdtünk. A temető főbejáratának belső falán, pár éve elhelyeztek egy emléktáblát, amelyen felsorolták mindazok nevét, foglalkozását, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc során meghaltak és itt, a Farkasréti temetőben lettek eltemetve. Ez elé az emléktábla elé tettük az egyesület koszorúját.

Indulás előtt megtudtuk, hogy hosszú ideig a Kerepesi temetőbe csak korlátozott mértékben lehetett temetkezni és ezért is a Farkasréti temető – mint egy újabb kori Nemzeti Panteon – a hazai kulturális, tudományos, művészeti élet, a sport és a közélet számos szereplőjének nyugvóhelye lett. A program készítésekor igényként felmerült, hogy említsük meg, ha valakinek volt valamilyen egyéni kötődése a Palotanegyedhez. Mivel városrészünkben több egyetem van, sokan tanultak, majd később akár tanítottak is nálunk. Így például a színházi és a filmvilág sok jeles alakja az itt lévő Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma már egyetem) hallgatója volt, aztán többen oktattak is az intézményben.

A teljesség igénye nélkül említek neveket, a barangolásunk során meglátogatottak közül: Sulyok Mária színművész, a 100 éve született Homoki Nagy István filmrendező, a hazai természetfilmezés úttörője (Egy kerecsensólyom története, Vadvízország, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák), Süss Nándor műszerész, gyáralapító – ő készítette el a pesti Tudományegyetem világhírű fizikusa, Eötvös Loránd találmányát, a torziós ingát, majd a sorozatgyártás is az általa alapított üzemben történt, Radnai Béla, a hazai gyorsírás megteremtője, oktatója, Bánki Donát gépészmérnök, a róla elnevezett Bánki-turbina és Csonka Jánossal a porlasztó feltalálója (egy ideig a Mária utcában lakott), Kaffka Margit író, Vikár Béla etnográfus, a Kalevala, a finn nemzeti eposz magyarra fordítója, ő használta Európában elsőként a fonográfot népdalok gyűjtéséhez – érdemes azt is tudnunk, hogy a magyar népdalok mellett, ő rögzített elsőként szlovén, szlovák és román népdalokat is, Gerlóczy Gedeon építész, egyebek között a Magyar Rádió épületének a tervezője, Tolnay Klári színművész, Makovecz Imre építész, a 125 éve született Schlosser Imre, a magyar labdarúgás első, Európa-szerte ismert játékosa, Kaszab Zoltán zoológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki hat alkalommal járt egyszemélyes gyűjtőúton Mongóliában és mintegy félmillió rovart hozott haza onnan, ahol – mint mondták – „semmi sincs” (tudóstársai szerint többet tett, mint egy egész kutatóintézet), Latabár Árpád és Latabár Kálmán színművész (mindketten a mai Vörösmarty Gimnáziumba jártak), Reviczky Imre ezredes, sokak megmentője (Yad Vasem elismerés), Kodály Zoltán, Bartók Béla és Solti György - zenei életünk kiválóságai, Csapody Vera, a Mikszáth Kálmán téri Sophianum leánygimnázium matematika-fizika tanára, egy évtizedig igazgatója, aki emellett növényekről készített tízezernyi gyönyörű tusrajzával, illetve vízfestményével hagyott nyomott a hazai botanika történetében, Sándor Csikar, a közelmúltban elhunyt legendás labdarúgó.

Köszönjük vezetőnk türelmét és ügybuzgalmát, a résztvevők kitartó figyelmét. Reméljük, hogy senki sem hűlt meg, nem erőltette meg túlzottan magát és a nehézségek ellenére érdekesnek, tanulságosnak találta közös barangolásunkat. Bízunk benne, hogy máskor is találkozni fogunk a CaPE ilyen és más jellegű rendezvényein.

Biztosan képek is kerülnek majd ehhez a rövid emlékeztetőhöz. Előre is köszönjük mindenkinek, aki képeivel segít felidézni a látottakat.

2014. okt. 10.

Sipka László

Károlyi Lajos-palota a Pollack Mihály téren

MEGHÍVÓ

Károlyiak a Palotanegyedben - Károlyi Lajos-palota a Pollack Mihály téren

Patak Gergely előadása

2014. november 20. (csütörtök) 18 óra
H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési Központ (Horánszky u. 13.)

A budapesti Palotanegyed első épületei közt találjuk az 1863-1865 között felépült Károlyi Lajos-palotát. Az építésztervező Ybl Miklós volt. Egyedülálló beépítése és korai francia neoreneszánsz stílusa máig fennmaradt a városlakók számára. A 150 évet megélt palota több funkcióváltáson, átalakításon esett át, huszonöt éven át az Olasz Királyi Követségnek is teret adott. A II. világháború során teljesen kiégett a városi palota, így ideiglenes bútorraktári használat után a részleges műemléki rekonstrukció az 1970-es években történt meg, amikor a Magyar Rádió tulajdonába került az épület. A magyar közmédia egy leendő hangversenytermet befogadó reprezentatív fogadótérként gondolt a palota-maradványra. Ám a hangversenyterem csak terv maradt, és a Rádió-tömb is csak raktározásra, és az elektromos ellátásra tudta használni az értékes épületet, miközben a háború előtti térsorok feltárásra és visszaállításra várnak.

Az 1 órás előadáson az épület korai szakaszának, az 1865-1919-ig terjedő legpompásabb berendezéséről, enteriőrjeiről, és benne forgó 

arisztokratikus életről kapnak ízelítőt az érdeklődők.

A belépés díjtalan.

 

Puskin utca 6.

Schöpf-Merei Ágoston, Schoepf-Merei (Győr, 1804 – Manchester, Anglia, 1858)

Ma természetesnek tartjuk, hogy a gyermekek érdemi betegségeivel gyermekkórházakban foglalkoznak az orvosok. Ez nemrég óta van így. Az orvostudomány gyökerei sok ezer évre nyúlnak vissza, de a csecsemők és gyermekek kórságaival való foglalkozás igénye és gyakorlata meglepően új keletű. Schoepf Ágoston tette meg a kezdeményező lépéseket. Az általa alapított első intézet még nem volt általános gyermekkórház, hanem elsősorban mozgásszervi betegségekkel foglalkozó intézet, melynek hivatalos neve: A ’Pesti orthopaedi Privát-Intézet a ’Mirígykór ’s Elgörbülések gyógyítására, az emberi testen’ s tagokon.1838 tavaszán volt a nagy pesti árvíz során a kórház teljes egészében elpusztult és Schoepf vagyona, az intézetben levő lakása is ily módon semmivé vált.

Schoepfnek új gondolata támadt: általános gyermekkórházat kellene alapítani, amely valamennyi betegségfajtával foglalkozik, járóbetegekkel, bentfekvőkkel, sebészeti és nem sebészeti kórképekkel, saját gyógyszertárral és kórbonctannal.

Pénze, vagyona már nem volt; nem vállalkozni kívánt, hanem szegény gyermekek számára is hozzáférhető ingyenes kórházat alapítani. A szükséges anyagi eszközöket közadakozásból, Szegény-gyermek Kórház Egyesület segítségével akarta előteremteni. Az egyesület Ürményi Ferencz koronaőr elnökletével alakult meg, az indításhoz szükséges pénz rövidesen együtt volt. Önálló épület létrehozatalára még nem gondolhattak, de kibérelték az akkori „ötpacsirta” (jelenleg Puskin) utcában álló egyik házat és ennek emeletén 10 bérelt szobában 1839. augusztus 15-én megkezdte működését a kórház. Az új kórházban 12, majd 19 ágy volt, az ambulancián 1000-1300 beteg jelent meg évente, sok műtétet végeztek, az orvosok maguk keverték össze a gyógyszereket és az elhunyt betegeket felboncolták. Igen részletesen ismerjük a kórház belső életét, mert a szigorú működési rend és több ezer beteg kórtörténete ma is rendelkezésre áll az I. sz. Gyermekklinika könyvtárában.

Lehetőség volt arra, hogy a gyermekek édesanyjukkal együtt feküdjenek bent a kórházban. Az adatokból megállapítható, hogy az első három és egynegyed év alatt 4 364 ingyenes gyermekbeteget kezeltek, közülük 771 bentfekvő volt.

A magas szintű kórházi működés odavonzotta a betegeket, a csupán részlegesen használt épület hamarosan szűkké vált; új, csak gyermekkórház céljait szolgáló épületet kellett létrehozni. A kórházegyesület választmánya úgy döntött, hogy az új kórházat szabad kir. Pest városában nevezetesen a Rókus kórház s a kir. egyetem között az ötpacsirta utczai intézethez lehetőleg közel kívánatos felépíteni. Természetesen viszonylag sok pénz kellett erre a célra. Az egyesület pénzgyűjtő tevékenységét elősegítette, hogy Kossuth Lajos és Szentkirályi Móric osztálysorsjátékot szervezett és az ebből származó tekintélyes jövedelmet a kórház céljaira ajánlották fel. Az „ősz” utcában, ma Szentkirályi utca, készült el az új épület, amely egészen 1883-ig működött gyermekkórházként, addig amíg a gyermekkórház-gyermekklinika átköltözött mai helyére, a Gólya (most Bókay) utcába.

forrás: http://www.gyermekklinika.semmelweis.hu

OKTÓBERI PROGRAMJAINK:

A Palotanegyedi Esték keretében megrendezésre kerülő XIX. lakossági fórumunk ismét izgalmas kérdés megvitatását célozza. Az Európa Belvárosa Program újabb szakaszában a palotanegyedi társasházak pályázhattak a homlokzatuk felújítására. Fórumunkon az aktuális társasházi teendőket, lehetőségeket és problémákat vitatjuk meg a Palotanegyed önkormányzati képviselői,  a VIII. kerületi önkormányzat és a RÉV8 felelős vezetőivel. Jöjjön el Ön is és tájékozódjon első kézből a lehetőségekről, feladatokról.  Beszéljük meg ki hogy tervezi a munkákat, milyen tapasztalatok, problémák vannak. Várjuk Önt, társasházi közös képviselőjével együtt a 2014. október 2-án, csütörtökön a H-13 nagytermében (Budapest, VIII. Horánszky u. 13.) 18.00 órai kezdettel!

Hagyományos temetői sétáinkat új helyszínen folytatjuk. Most  a Farkasréti temetőt látogatjuk meg 2014. október 4-én, szombaton. Találkozás a Farkasréti temető főbejáratánál, 10 órakor. Vezetőnk Szilágyi Rita vár ránk. Reméljük, sokak érdeklődését felkelti ez a lehetőség. Ismerjük meg jeles személyiségeink nyughelyét!

Kulturális Örökség Napjai

2014. szeptember 20., szombat - 10:00
Historizmus és high-tech, ELTE BTK (Múzeum krt. 16-18.)
http://www.oroksegnapok.hu/setak/1014

2014.09.20., szombat - 13:00
S, mint Sándor I. séta regisztráció itt: http://imaginebp.hu/tura/s-mint-sandor-elso-szakasz/

2014.09.20., szombat - 15:00
A tisztelet és az összetartás otthona, Gutenberg Otthon
(Gutenberg tér 4.) http://www.oroksegnapok.hu/setak/1342

2014. 09.21., vasárnap - 9:30
Károlyiak a Palotanegyedben (MINDEN HELY BETELT!)
http://www.oroksegnapok.hu/setak/1169

2014.09.21.,vasárnap - 13:00
S, mint Sándor II. séta
regisztráció: http://imaginebp.hu/tura/s-mint-sandor-masodik-szakasz/

2014.09.21.,vasárnap - 15:00
Palotás a Vasas Művészegyüttes előadásában, helyszín: Festetics palota - Andrássy Egyetem

(Pollack tér 3.)
http://www.oroksegnapok.hu/rendezvenyek/1348

További rendezvény:
2014.09.27., szombat - 10:00 Ludovika látogatás
Az ingyenes épületvezetésen való részvétel regisztrációhoz kötött, a http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/epuletvezetes oldalon keresztül. Az űrlapon "A rendezvény dátuma" legördülő menüből választható ki a 27-i, 10 órás időpontot. (Az épület más időpontban is látogatható!)

Várjuk Önöket!

Miró magyar barátja Fiedler Ferenc, a „fények festője”

Az idei nyáron négy jelentős hazai és külföldi kiállításon is szerepel egy időben Fiedler Ferenc (Francois Fiedler) határon túli festőművész, aki a Palotanegyedből indult Párizsba.

Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában 2014. július 9-től az " Átrendezett valóság - alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és szürrealizmus vonzásában" c. csoportos kiállításon Fiedler Ferenc műalkotása is kiállításra kerül barátjával Miró-val együtt. A kiállítás október 5-ig látogatható. 

A másik három kiállítás amely a francia Riviérán a Maeght Fondation megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából nyílt a festmény, a grafika és a kerámia szekciókban szerepel Miró-val, Braque-kal Chagall-lal, Giacometti-vel (2014. november 11-ig)

cím nélkül, olaj-vászon (1964)

De ki is volt Fiedler Ferenc? 

Kassán született 1921-ben, a trianoni békeszerződést követően a család úgy döntött, hogy továbbra is magyar földön szeretnének élni, ezért 1924-ben átköltöztek Nyíregyházára.. 5 évesen már olajfestékkel vászonra festett, 10 évesen már olyan nagy mesterek vallásos tárgyú képeit másolja, mint Leonardo da Vinci,Michelangelo, Caravaggio...Ugyanebben az évben megbízást kapott a kassai templom oltárának díszítésére. 12 évesen II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről készített portrékkal hívta fel magára a figyelmet, amelyeket közhivatalokban helyeztek el. 1939-től a magyar állam 14 műalkotását vásárolja meg közgyűjteménybe. Ma ezek a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Fiedler Ferenc a második világháború előtti Magyarországon Szőnyi István tanítványa, aki később tanársegédjévé választja a tehetséges Fiedlert. A Képzőművészeti Főiskolán barátkozik össze Hantai Simonnal és Reigl Judittal. 1948-ban ösztöndíjjal Párizsba utazik, a kor meghatározó új áramlatai, amelyeket már Magyarországon is autodidakta kísérletező módon elkezdett használni rabul ejtik s nem engedik hogy hazatérjen Magyarországra.

1950-ben Miró egy kis párizsi galéria kirakatában pillantja meg Fiedler vásznait, aki Fiedlert a „fények festőjének” nevezi el. Ő mutatja be Aimé Maeght-nak, aki addig csak Miró, Picasso, Matisse, Braque és Kandinsky képeit állította ki. „A legkisebb vonás ezektől a festőktől milliókat ér...” – írja Fiedler izgatottan 1950-ben kelt szüleihez írt levelében. Az emigráció első éveiben Miró barátként osztja meg vele műtermét több éven át, ahol abba a „valóságba menekül”, amelyet maga alkot a festészet segítségével. 

Életpályája során számos egyéni és kollektív kiállítása volt Európa több városában, valamint az Egyesült Államokban. Művei a világ közgyűjteményeiben megtalálhatóak, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a New York-i Guggenheim Múzeumban és Pollock Krasner House and Study Centerben, a The San Diego Museum of Art-ban, Cambridge-ben a Harvard Art Museums-ban, Ausztráliában Canberrában a National Library-ban, Svájcban a Lausanne-ban lévő Bibliothèque Cantonale et Universitaire –ben, Vevey-ben a Cabinet Cantonale des Estampes-ban, a Párizsi Modern Művészetek Múzeumában és a Pompidou 

Központban.

Fiedler Péter