Fotópályázatok 1.

„PALOTANEGYED – EZÉRT SZERETLEK!”

címmel fotópályázatot hirdet a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a H13

Jelentkezési határidő: 1. szakasz: 2015. április 10. és a

2. szakasz: 2015. szeptember 30.

Eredményhirdetés: 2015 április 15. és 2015. november 5.

Várjuk a Palotanegyedről a fotókat!

Külön kategóriában várjuk a „MEGÉLT TÖRTÉNELEM” programunkhoz a TÉR_KÖZ pályázat keretében felújításra kerülő társasházakkal kapcsolatos archív fotókat, tervrajzokat és a megújulást dokumentáló képeket, illetve a „Mi Büszke Bródy Sándor utcaiak” programunkhoz kapcsolódó fotókat!

A legjobbakat tárgyjutalomban részesítjük és kiállítjuk.

Beküldési határidők, ld. fent!

Fiedler Ferenc határon túli magyar festőművész kiállítása a Francia Intézetben

A II. világháború utáni Párizsi Iskola egyik legjelentősebb festőművészének, aki több szálon is kötődik a Palotanegyedhez, a határon túli magyar származású Fiedler Ferencnek (1921-2001) műalkotásaiból hiánypótló kiállítás nyílt a Budapesti Francia Intézetben.

A 2014. december 5. és 2015. január 23. között látogatható nagyszabású kiállítás bemutatja a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanársegédjeként végzett, a második világháború után haláláig Párizsban alkotó művész munkásságát.

Részletesebben itt, illetve az alábbi videókon:

Barangolás a Farkasréti temetőben

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) ismét temető-látogatásra hívta tagjait és az érdeklődőket. 2014. október 4-én a Farkasréti temetőben jártunk, Szilágyi Rita szakavatott vezetésével. Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk: esett és hűvös volt. Ez a temető amúgy sem olyan séta-terep, mint a Kerepesi (ahol már többször jártunk), itt a hegyvidék bizony nehezebb feladatok elé állítja a látogatót. Talán mindez együtt hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag kevesen jöttek el, 13 mindenre elszánt vállalkozó. De a bátrak elnyerték jutalmukat: számos kedves és tiszteletreméltó régi ismerősünkkel találkozhattunk és megismerhettünk eddig még számunkra nem ismert, kiváló személyiségeket.

Október lévén, akárcsak múlt évben, most is koszorúzással kezdtünk. A temető főbejáratának belső falán, pár éve elhelyeztek egy emléktáblát, amelyen felsorolták mindazok nevét, foglalkozását, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc során meghaltak és itt, a Farkasréti temetőben lettek eltemetve. Ez elé az emléktábla elé tettük az egyesület koszorúját.

Indulás előtt megtudtuk, hogy hosszú ideig a Kerepesi temetőbe csak korlátozott mértékben lehetett temetkezni és ezért is a Farkasréti temető – mint egy újabb kori Nemzeti Panteon – a hazai kulturális, tudományos, művészeti élet, a sport és a közélet számos szereplőjének nyugvóhelye lett. A program készítésekor igényként felmerült, hogy említsük meg, ha valakinek volt valamilyen egyéni kötődése a Palotanegyedhez. Mivel városrészünkben több egyetem van, sokan tanultak, majd később akár tanítottak is nálunk. Így például a színházi és a filmvilág sok jeles alakja az itt lévő Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma már egyetem) hallgatója volt, aztán többen oktattak is az intézményben.

A teljesség igénye nélkül említek neveket, a barangolásunk során meglátogatottak közül: Sulyok Mária színművész, a 100 éve született Homoki Nagy István filmrendező, a hazai természetfilmezés úttörője (Egy kerecsensólyom története, Vadvízország, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Cimborák), Süss Nándor műszerész, gyáralapító – ő készítette el a pesti Tudományegyetem világhírű fizikusa, Eötvös Loránd találmányát, a torziós ingát, majd a sorozatgyártás is az általa alapított üzemben történt, Radnai Béla, a hazai gyorsírás megteremtője, oktatója, Bánki Donát gépészmérnök, a róla elnevezett Bánki-turbina és Csonka Jánossal a porlasztó feltalálója (egy ideig a Mária utcában lakott), Kaffka Margit író, Vikár Béla etnográfus, a Kalevala, a finn nemzeti eposz magyarra fordítója, ő használta Európában elsőként a fonográfot népdalok gyűjtéséhez – érdemes azt is tudnunk, hogy a magyar népdalok mellett, ő rögzített elsőként szlovén, szlovák és román népdalokat is, Gerlóczy Gedeon építész, egyebek között a Magyar Rádió épületének a tervezője, Tolnay Klári színművész, Makovecz Imre építész, a 125 éve született Schlosser Imre, a magyar labdarúgás első, Európa-szerte ismert játékosa, Kaszab Zoltán zoológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, aki hat alkalommal járt egyszemélyes gyűjtőúton Mongóliában és mintegy félmillió rovart hozott haza onnan, ahol – mint mondták – „semmi sincs” (tudóstársai szerint többet tett, mint egy egész kutatóintézet), Latabár Árpád és Latabár Kálmán színművész (mindketten a mai Vörösmarty Gimnáziumba jártak), Reviczky Imre ezredes, sokak megmentője (Yad Vasem elismerés), Kodály Zoltán, Bartók Béla és Solti György - zenei életünk kiválóságai, Csapody Vera, a Mikszáth Kálmán téri Sophianum leánygimnázium matematika-fizika tanára, egy évtizedig igazgatója, aki emellett növényekről készített tízezernyi gyönyörű tusrajzával, illetve vízfestményével hagyott nyomott a hazai botanika történetében, Sándor Csikar, a közelmúltban elhunyt legendás labdarúgó.

Köszönjük vezetőnk türelmét és ügybuzgalmát, a résztvevők kitartó figyelmét. Reméljük, hogy senki sem hűlt meg, nem erőltette meg túlzottan magát és a nehézségek ellenére érdekesnek, tanulságosnak találta közös barangolásunkat. Bízunk benne, hogy máskor is találkozni fogunk a CaPE ilyen és más jellegű rendezvényein.

Biztosan képek is kerülnek majd ehhez a rövid emlékeztetőhöz. Előre is köszönjük mindenkinek, aki képeivel segít felidézni a látottakat.

2014. okt. 10.

Sipka László