Itt ma egy intézmény születésnapját ünnepeljük. Illetve egy intézményre emlékezünk, ami történelmünk része, helytörténeti értéket teremtett, fontos építészeti nyomot is hagyott, ami helyi identitásképző értékkel bír.
Két évvel működésének megkezdését követően költözött a Magyar Rádió ide a "mágnásfertályba" meglévő, átalakított, kibővített épületekbe. A Sándor utca 5-7. alatt 1928-ra épült fel a világ első stúdiópalotája - a londoni Broadcasting House csak 1932-ben készült el. Az évek során később újabb épületek születtek a korábbi palotakertek helyén, némelyek vitatható esztétikai értékkel bírnak, többségük koruk fontos építészeti alkotásai. A Magyar Rádió, mint önálló intézmény 2015-ben megszűnt, utódintézménye elköltözött. Az épületek maradtak.
Míg a BBC építészeti tekintetben is bravúrosan felújította és korszerűsítette az art déco stílusban épült legendás médiaközpontját, a magyar vezetés a 2010-es években a szó szoros értelmében szétverte a legendás budapesti stúdiókat.
A Rádió költözését követően a rendkívül értékes ingatlanokra több hasznosítási lehetőség is felmerült; birtokba vette volna a Magyar Nemzeti Múzeum, a Színművészeti Egyetem, a Pázmány, de érdeklődött a szállodaipar és a bankszektor is.
Végül a Pázmány Egyetem kapta meg őket. Ekkor örömmel nyugtáztuk, üdvözöltük az épületek oktatási célú hasznosítását. Körülbelül egy évvel ezelőtt azonban értesültünk róla, hogy az egyetem olyan léptékű beruházási programot álmodott meg ide, olyan funkciókat szándékozik beerőltetni, ami nem összeegyeztethető sem a meglévő épületekkel, sem a terület méret korlátaival, sem a negyed városszövetben elfoglalt szerepével. Ezt a kritikát a kiírt építészeti tervpályázat több résztvevője, de még egyes zsűritagok is megfogalmazták, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a gőzhenger megy tovább.
A jelenleg kidolgozás alatt lévő program sok épület elbontásával és hatalmas új épületek felhúzásával egy mindent (is) magában foglaló kampuszt kíván létrehozni. Akkor is, ha nem fér itt el. Meglátásom szerint ez erőszaktétel volna. Építészeti, városrendezési és társadalmi erőszaktétel. A bontások és új építések hosszú évekig tartó por- és zajszennyezéssel járnának nem csak itt a Palotanegyedben, de a rengeteg sitt és építőanyag szállítása miatt egy sokkal tágabb környezetben is. Az építkezés és anyagmozgatás járművei évekig okoznának a város jelentős részét érintő közlekedési nehézségeket.
Szakmai-civil kezdeményezésünk törekszik a döntéshozók figyelmét felhívni ezekre a szempontokra, szakértelmünkkel és helyismeretünkkel támogatni kívánjuk, hogy olyan fejlesztés jöjjön itt létre, ami a beruházónak is kedvező és tekintettel van a korszerű építészeti és várostervezési alapelvekre, a szűkebb és tágabb környezetben élő emberek alapvető érdekeire.
Munkám során sokat foglalkozom a fenntartható építészet és a fenntartható városfejlesztés kérdéskörével. A műemlékvédelem és örökségvédelem mellett ez is kardinális kérdés.
A korszerű, a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóságot is szem előtt tartó építészeti gondolkodás egyik alapelve, hogy bontás és új építés helyett a meglévő épületeket, szerkezeteket igyekszünk minél nagyobb mértékben újrahasznosítani, új funkcióval megtölteni. Az épületet, a meglévő fizikai környezetet tekintjük adottságnak és ahhoz választjuk meg a célszerűen illeszkedő funkciót. A most előkészítés alatt lévő beruházási program és tervek ezzel szemben olyan funkciókat is be kívánnak erőltetni ide, amik nem illeszthetők harmonikusan az adottságokhoz.
Globális felmelegedés van. Klímaválság van. Budapest belvárosa is hőszigetektől szenved nyaranta, amiket gépészeti úton, légkondicionáló berendezésekkel próbálunk meg elviselhetővé tenni - ezzel globálisan tovább fokozva a problémát. A városi zöldfelületek növelése jelentősen javít a helyzeten, csökkenti a nyári hőmérsékletet, megköti a port, párásítja a levegőt, élhetőbb, kellemesebb, egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet biztosít. Ennek megvalósítására most tökéletes lehetőség kínálkozik.
Az Építési és Beruházási Miniszter, Szakállamtitkárok, valamint a kampusz tervein dolgozó építész nyilatkozataiban is örömmel olvastam, hogy ezeket az elveket ismerik és magukénak vallják. Bízom benne, hogy nem csak szavak, hanem döntések szintjén is.
Történelmi lehetőség van most, hogy szeretett városunk közepén olyan zöld fejlesztést valósítsunk meg, olyan parkokat alakítsunk ki, amik generációkon át javítják a városlakók és az ide látogatók életminőségét, miközben tisztelik a terület múltját is.
Ez a történelmi lehetőség felelősség is minden döntéshozó vállán. Szakmai felelősség, politikai felelősség.
Szakmai-civil szervezetünk nyitott a párbeszédre az érintettekkel, hogy közösen úgy alakítsuk ezt a városrészt, ezt a várost, hogy az méltó legyen a múltjához és megfeleljen a jelen és a jövő társadalmi igényeinek, követelményeinek.
Márkus Ferenc
építőmérnök
Elhangzott 2022. december első napján, a Pollack Mihály téren
