Ünnepi köszöntő 2020.

 

Szűcs Zsuzsanna kiállítás finisszázs

Hamarosan véget ér Szűcs Zsuzsanna szobrász, formatervező

több, palotanegyedi helyszínen zajló kiállítása.

A finisszázsra 2020. november 6-án 15 órakor kerül sor a Lőrinc pap tér 3. udvarán.

A legközelebbi találkozásig itt találnak egy kis ízelítőt a művész munkáiból.

kép forrása: A Szív - Jezsuita magazin

Szűcs Zsuzsanna szobrász iparművész kiállítása

Kulturális Örökség Napjai 2020. - Budapest100

2020. szeptember 19-20..
1085 Budapest Lőrinc pap tér 3.
Szűcs Zsuzsanna iparművész egyedi technológiával, samottos anyagból készít vékony falvastagságú szobrokat. A tárgyak a térbe függesztve- lebegve kelnek életre.
"...a művészetnek ki kell lépnie a zárt térből, alakítani, formálni kell környezetét, dialógust kell folytatnia vele.."

Szűcs Zsuzsanna hosszú évek óta foglalkozik a mű és tere kérdésével. Iparművészként sajátosan egyedi technológiával, samottos anyagból, vékony falvastagságú szobrokat hoz létre, melyek a térben lebegnek. A művek zártak, gondolati burkuk van, teret kívánnak, ahol lehet, és van miről beszélni. Az alkotás folyamata a művek környezetbe helyezésével ér véget.”A tárgyi kultúra és az építészet kapcsolata fontos szerepet tölt be napjainkban. A kortárs építészetben, a tervezőművészet, az iparművészet és a szobrászat, élő részese kell, hogy legyen a környezetünknek és alakítania kell azt.
A kiállítás helyszínéül olyan, sokak által látogatott, ismert közösségi helyszíneket, belső udvarokat, nyitott - mégis zárt tereket kerestem, mely újszerű értelmezésbe helyezi a műveket és magát a kiállítást is. 

A kiállított művek különböző plasztikus függesztési formáikkal, jelennek meg, egy időben négy helyszínen.
A H13 Horánszky u 13. Diák és Vállalkozási Központ belső udvarán, a Lőrinc pap tér 3. lakóház udvarán, a Jezsuita templomudvarban Mária u. 25. és a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának udvarán, az Ötpacsirta u. 2 számú házban. 

A négy helyszín, négy tematika, négy gondolatiság megvalósulását mutatja be. Egy lakóház, egy közösségi tér, egy intézmény és egy szakrális tér.

A történeti épületek belső udvarai és a kortárs szobrászat-iparművészet külön-külön is, egy ” IDŐ-RÉTEG-KAPCSOLAT”-ot tár fel előttünk. Érdemes a többi
helyszínre is ellátogatni és megnézni a kiállításokat.

A tárlat megrendezésére az „Autonóm művészet az iparművészetben” kiállítási program keretében került sor, melynek megvalósítását 2020. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Háztól házig, utcától utcáig 2.

Egy kis ízelítő az új könyvünkből.

Háztól házig, utcától utcáig

Egy kis ízelítő a régi kiadványunkból.

Pályázati felhívás

Szülői nyilatkozat

A Rókus-kórház megnyitásának évfordulója

Megjelent a História 1928. 1. évf. 2. számában

Ez év május 28-án lesz 130 esztendeje annak a nagy és emlékezetes ünnepségnek, amelynek keretei között a Rókus-kórházat megnyitották és rendeltetésének átadták. A megnyitás méltó megünneplésére a tanács nagy előkészületeket tett és az egész város lakosságának közreműködésével kívánta ezt a nagy napot emlékezetessé tenni. Az ünnepi fényt emelte az uralkodó képviseletében megjelenő Zirty Antal helytartótanácsi titkár is, aki mind az egyházi, mind pedig a világi ünnepségeken résztvett. 

Az ünnepnap hajnalán már 3 órakor trombitaszóval ébresztették fel a város lakosságát, hogy mindenki elkészülhessen és idejében jelen lehessen az ünnepségeken. Reggel 6 óra tájban kezdtek gyülekezni a Fő-téren, a városházával szemben, saját zászlóik alatt a különböző testületek és céhek, valamint egyforma ruháikban az árvák és kórházi betegek. Félórával későbben vonult fel a Szervita-tér felől az egyenruhás polgárság 1 lovas és 3 gyalogos százada, melyek a Váci-utcával szemben helyezkedtek el. A lovas század későbben a királyi biztosért menő kiküldöttek kocsijának kíséretéül a Dunapartra vonult. Ezalatt a polgárság részben a Fő-téren, részben a Dunaparton és a kórház körül gyülekezett. 

Délelőtt 1/2 2 8-kor mozsárdörrenés jelezte, hogy a királyi biztos a budai Dunaparton csónakba szállott, majd egy második, amikor a folyó közepére ért és végül a harmadik lövés, amikor a pesti partra való megérkezését tudatta az ünneplő polgársággal. A partra lépő királyi biztost trombitaharsogás és dobpergés fogadta, majd ünnepi menetben zeneszóval és a nép örömkiáltása közben kísérte a küldöttség a városházára, hogy az ünnepélyes ülést megnyissa. A királyi biztost a városháza előtt a választott polgárság, a lépcsőn a tanács fogadta. Az ülésen a királyi biztos németnyelvű beszédben méltatta e nagy nap jelentőségét, kiemelve a polgárság érdemeit s mindenekfelett áldozatkészségét, ami által lehetővé tette a kórház felállítását. Tolmácsolta őfelsége legnagyobb elismerését ez ünnepélyes alkalommal, beszéde végén pedig kiosztotta őfelsége által a nemes ügy lelkes harcosainak küldött kitüntetéseket. A beszéd befejezése után Kregár Mihály polgármester a tanács nevében üdvözölte a királyi biztost, majd Tuschl Sebestyén mondott köszönetet őfelségének és a királyi biztosnak. Az ünnepélyes ülés a király éltetése, a nép újjongása és mozsárdurrogás közben fejeződött be.

Ezután ünnepélyes menetben vonultak a városházáról a kórházhoz, hogy ennek egyházi megáldásánál is jelen legyenek. Az ünnepi menetet városi poroszlók vezették, akik után 48 kórházi ruhába öltöztetett beteg, egyenruhás árvák és tanulók csoportja következett. Utánuk a lovasság két szárnyra osztott százada haladt, melyet a hivatalos személyek és a városi tanács kalaplevéve követett, hogy a közöttük kalappal a fején lépkedő királyi biztost, mint a király képviselőjét, méltó és illő módon megtiszteljék. A királyi biztost a kórház most kinevezett személyzete követte, végül a menetet bezáró egyenruhás polgárság három gyalogos százada a polgárság nagy tömegétől kísérve. Amerre az ünnepi menet elhaladt, mindenütt trombitaszó, dobpergés és e célra felállított zenekarok muzsikája fogadta, a sorfalát álló nép pedig határtalan örömkiáltással éltette a királyt és a királyi biztost. 

Lassú hullámzás után ért a menet a kórházhoz, ahová megérkezve, a királyi biztos a tanács élén a Szent Rókus-kápolnába ment, hogy Schreyer Ádám józsefvárosi plébános ünnepi beszédét meghallgassa. Ennek befejezése után kijöttek a kápolna elébe és itt várták meg a nádor érkezését, akit a királyi biztos rövid beszéddel üdvözölve a kápolnába vezetett. Az ünnepi istentiszteletet Kondé Miklós belgrádi felszentelt püspök tartotta, aki a szentmise végén oltári szentséggel a kezében, a jelenlevő előkelőségektől kísérve, a kórház szépen feldíszített udvarára ment és itt oltári szentséggel a kezében áldotta meg a kórházat ós annak minden lakóját, mialatt a nép ajkán felcsendült a „Herr Gott dich lobén wir" kezdetű ének mély vallásos dallama. 

A felvétel az 1890-es évek első felében készült. Fortepan / 

Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055

Az egyházi áldás után Beleznay tábornok özvegyénél a királyi biztos és a tanács több tagja részére ünnepi ebéd volt, ezenkívül a „Hét választófejedeleméhez címzett fogadóban 160 terítékes és az úgynevezett lakoma várta a meghívott vendégeket, akik közül többen őfelségére, a nádorra és az uralkodóház tagjaira mondottak pohárköszöntőt. Este pedig a két vendégfogadóban táncmulatságot tartottak, amelyen a nádor maga is megjelent és sokáig időzött a víg, ünneplő polgárság között. 

így ünnepelte meg a város ezt a napot, amelyen a polgárság áldozatkészségének hervadhatatlan érdemét, a Rókus-kórházat átadták nemes hivatásának és az megkezdette áldásos tevékenységét a szenvedő emberiség javára. Az ünnep lefolyását Pest városa tanácsülés! jegyzőkönyvében is megörökítette, hogy az utókor is tudomást szerezhessen a város e lélekemelő ünnepélyéről. 

Ro.