2020. december 17., csütörtök
2020. október 27., kedd
Szűcs Zsuzsanna kiállítás finisszázs
Hamarosan véget ér Szűcs Zsuzsanna szobrász, formatervező
több, palotanegyedi helyszínen zajló kiállítása.
A finisszázsra 2020. november 6-án 15 órakor kerül sor a Lőrinc pap tér 3. udvarán.
A legközelebbi találkozásig itt találnak egy kis ízelítőt a művész munkáiból.
kép forrása: A Szív - Jezsuita magazin
2020. szeptember 15., kedd
Szűcs Zsuzsanna szobrász iparművész kiállítása
Kulturális Örökség Napjai 2020. - Budapest100
2020. szeptember 19-20..
1085 Budapest Lőrinc pap tér 3.
Szűcs Zsuzsanna iparművész egyedi technológiával, samottos anyagból készít vékony falvastagságú szobrokat. A tárgyak a térbe függesztve- lebegve kelnek életre.
"...a művészetnek ki kell lépnie a zárt térből, alakítani, formálni kell környezetét, dialógust kell folytatnia vele.."
2020. szeptember 19-20..
1085 Budapest Lőrinc pap tér 3.
Szűcs Zsuzsanna iparművész egyedi technológiával, samottos anyagból készít vékony falvastagságú szobrokat. A tárgyak a térbe függesztve- lebegve kelnek életre.
"...a művészetnek ki kell lépnie a zárt térből, alakítani, formálni kell környezetét, dialógust kell folytatnia vele.."
Szűcs Zsuzsanna hosszú évek óta foglalkozik a mű és tere kérdésével. Iparművészként sajátosan egyedi technológiával, samottos anyagból, vékony falvastagságú szobrokat hoz létre, melyek a térben lebegnek. A művek zártak, gondolati burkuk van, teret kívánnak, ahol lehet, és van miről beszélni. Az alkotás folyamata a művek környezetbe helyezésével ér véget.”A tárgyi kultúra és az építészet kapcsolata fontos szerepet tölt be napjainkban. A kortárs építészetben, a tervezőművészet, az iparművészet és a szobrászat, élő részese kell, hogy legyen a környezetünknek és alakítania kell azt.
A kiállítás helyszínéül olyan, sokak által látogatott, ismert közösségi helyszíneket, belső udvarokat, nyitott - mégis zárt tereket kerestem, mely újszerű értelmezésbe helyezi a műveket és magát a kiállítást is.
A kiállítás helyszínéül olyan, sokak által látogatott, ismert közösségi helyszíneket, belső udvarokat, nyitott - mégis zárt tereket kerestem, mely újszerű értelmezésbe helyezi a műveket és magát a kiállítást is.
A kiállított művek különböző plasztikus függesztési formáikkal, jelennek meg, egy időben négy helyszínen.
A H13 Horánszky u 13. Diák és Vállalkozási Központ belső udvarán, a Lőrinc pap tér 3. lakóház udvarán, a Jezsuita templomudvarban Mária u. 25. és a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának udvarán, az Ötpacsirta u. 2 számú házban.
A H13 Horánszky u 13. Diák és Vállalkozási Központ belső udvarán, a Lőrinc pap tér 3. lakóház udvarán, a Jezsuita templomudvarban Mária u. 25. és a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának udvarán, az Ötpacsirta u. 2 számú házban.
A négy helyszín, négy tematika, négy gondolatiság megvalósulását mutatja be. Egy lakóház, egy közösségi tér, egy intézmény és egy szakrális tér.
A történeti épületek belső udvarai és a kortárs szobrászat-iparművészet külön-külön is, egy ” IDŐ-RÉTEG-KAPCSOLAT”-ot tár fel előttünk. Érdemes a többi
helyszínre is ellátogatni és megnézni a kiállításokat.
helyszínre is ellátogatni és megnézni a kiállításokat.
A tárlat megrendezésére az „Autonóm művészet az iparművészetben” kiállítási program keretében került sor, melynek megvalósítását 2020. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
2020. május 16., szombat
2020. május 15., péntek
2020. április 6., hétfő
A Rókus-kórház megnyitásának évfordulója
Megjelent a História 1928. 1. évf. 2. számában
Ez év május 28-án lesz 130 esztendeje annak a nagy és emlékezetes ünnepségnek,
amelynek keretei között a Rókus-kórházat megnyitották és rendeltetésének
átadták. A megnyitás méltó megünneplésére a tanács nagy előkészületeket tett és
az egész város lakosságának közreműködésével kívánta ezt a nagy napot
emlékezetessé tenni. Az ünnepi fényt emelte az uralkodó képviseletében
megjelenő Zirty Antal helytartótanácsi titkár is, aki mind az egyházi, mind
pedig a világi ünnepségeken résztvett.
Az ünnepnap hajnalán már 3 órakor trombitaszóval ébresztették fel a város
lakosságát, hogy mindenki elkészülhessen és idejében jelen lehessen az
ünnepségeken. Reggel 6 óra tájban kezdtek gyülekezni a Fő-téren, a városházával
szemben, saját zászlóik alatt a különböző testületek és céhek, valamint
egyforma ruháikban az árvák és kórházi betegek. Félórával későbben vonult fel a
Szervita-tér felől az egyenruhás polgárság 1 lovas és 3 gyalogos százada,
melyek a Váci-utcával szemben helyezkedtek el. A lovas század későbben a
királyi biztosért menő kiküldöttek kocsijának kíséretéül a Dunapartra vonult.
Ezalatt a polgárság részben a Fő-téren, részben a Dunaparton és a kórház körül
gyülekezett.
Délelőtt 1/2 2 8-kor mozsárdörrenés jelezte, hogy a királyi biztos a budai
Dunaparton csónakba szállott, majd egy második, amikor a folyó közepére ért és
végül a harmadik lövés, amikor a pesti partra való megérkezését tudatta az
ünneplő polgársággal. A partra lépő királyi biztost trombitaharsogás és dobpergés
fogadta, majd ünnepi menetben zeneszóval és a nép örömkiáltása közben kísérte a
küldöttség a városházára, hogy az ünnepélyes ülést megnyissa. A királyi biztost
a városháza előtt a választott polgárság, a lépcsőn a tanács fogadta. Az ülésen
a királyi biztos németnyelvű beszédben méltatta e nagy nap jelentőségét,
kiemelve a polgárság érdemeit s mindenekfelett áldozatkészségét, ami által
lehetővé tette a kórház felállítását. Tolmácsolta őfelsége legnagyobb
elismerését ez ünnepélyes alkalommal, beszéde végén pedig kiosztotta őfelsége
által a nemes ügy lelkes harcosainak küldött kitüntetéseket. A beszéd
befejezése után Kregár Mihály polgármester a tanács nevében üdvözölte a királyi
biztost, majd Tuschl Sebestyén mondott köszönetet őfelségének és a királyi
biztosnak. Az ünnepélyes ülés a király éltetése, a nép újjongása és
mozsárdurrogás közben fejeződött be.
Ezután ünnepélyes menetben vonultak a városházáról a kórházhoz,
hogy ennek egyházi megáldásánál is jelen legyenek. Az ünnepi menetet városi
poroszlók vezették, akik után 48 kórházi ruhába öltöztetett beteg, egyenruhás
árvák és tanulók csoportja következett. Utánuk a lovasság két szárnyra osztott
százada haladt, melyet a hivatalos személyek és a városi tanács kalaplevéve
követett, hogy a közöttük kalappal a fején lépkedő királyi biztost, mint a
király képviselőjét, méltó és illő módon megtiszteljék. A királyi biztost a kórház
most kinevezett személyzete követte, végül a menetet bezáró egyenruhás
polgárság három gyalogos százada a polgárság nagy tömegétől kísérve. Amerre az
ünnepi menet elhaladt, mindenütt trombitaszó, dobpergés és e célra felállított
zenekarok muzsikája fogadta, a sorfalát álló nép pedig határtalan
örömkiáltással éltette a királyt és a királyi biztost.
Lassú hullámzás után ért a menet a kórházhoz, ahová megérkezve, a királyi
biztos a tanács élén a Szent Rókus-kápolnába ment, hogy Schreyer Ádám
józsefvárosi plébános ünnepi beszédét meghallgassa. Ennek befejezése után
kijöttek a kápolna elébe és itt várták meg a nádor érkezését, akit a királyi
biztos rövid beszéddel üdvözölve a kápolnába vezetett. Az ünnepi
istentiszteletet Kondé Miklós belgrádi felszentelt püspök tartotta, aki a
szentmise végén oltári szentséggel a kezében, a jelenlevő előkelőségektől
kísérve, a kórház szépen feldíszített udvarára ment és itt oltári szentséggel a
kezében áldotta meg a kórházat ós annak minden lakóját, mialatt a nép ajkán
felcsendült a „Herr Gott dich lobén wir" kezdetű ének mély vallásos
dallama.
A felvétel az 1890-es évek első felében készült. Fortepan /
Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.055
Az egyházi áldás után Beleznay tábornok özvegyénél a királyi biztos és a tanács
több tagja részére ünnepi ebéd volt, ezenkívül a „Hét választófejedeleméhez
címzett fogadóban 160 terítékes és az úgynevezett lakoma várta a meghívott
vendégeket, akik közül többen őfelségére, a nádorra és az uralkodóház tagjaira
mondottak pohárköszöntőt. Este pedig a két vendégfogadóban táncmulatságot
tartottak, amelyen a nádor maga is megjelent és sokáig időzött a víg, ünneplő
polgárság között.
így ünnepelte meg a város ezt a napot, amelyen a polgárság áldozatkészségének
hervadhatatlan érdemét, a Rókus-kórházat átadták nemes hivatásának és az
megkezdette áldásos tevékenységét a szenvedő emberiség javára. Az ünnep
lefolyását Pest városa tanácsülés! jegyzőkönyvében is megörökítette, hogy az
utókor is tudomást szerezhessen a város e lélekemelő ünnepélyéről.
Ro.