Schöpf-Merei Ágoston, Schoepf-Merei (Győr, 1804 – Manchester, Anglia, 1858)
Ma természetesnek tartjuk, hogy a gyermekek érdemi betegségeivel gyermekkórházakban foglalkoznak az orvosok. Ez nemrég óta van így. Az orvostudomány gyökerei sok ezer évre nyúlnak vissza, de a csecsemők és gyermekek kórságaival való foglalkozás igénye és gyakorlata meglepően új keletű. Schoepf Ágoston tette meg a kezdeményező lépéseket. Az általa alapított első intézet még nem volt általános gyermekkórház, hanem elsősorban mozgásszervi betegségekkel foglalkozó intézet, melynek hivatalos neve: A ’Pesti orthopaedi Privát-Intézet a ’Mirígykór ’s Elgörbülések gyógyítására, az emberi testen’ s tagokon.1838 tavaszán volt a nagy pesti árvíz során a kórház teljes egészében elpusztult és Schoepf vagyona, az intézetben levő lakása is ily módon semmivé vált.
Schoepfnek új gondolata támadt: általános gyermekkórházat kellene alapítani, amely valamennyi betegségfajtával foglalkozik, járóbetegekkel, bentfekvőkkel, sebészeti és nem sebészeti kórképekkel, saját gyógyszertárral és kórbonctannal.
Pénze, vagyona már nem volt; nem vállalkozni kívánt, hanem szegény gyermekek számára is hozzáférhető ingyenes kórházat alapítani. A szükséges anyagi eszközöket közadakozásból, Szegény-gyermek Kórház Egyesület segítségével akarta előteremteni. Az egyesület Ürményi Ferencz koronaőr elnökletével alakult meg, az indításhoz szükséges pénz rövidesen együtt volt. Önálló épület létrehozatalára még nem gondolhattak, de kibérelték az akkori „ötpacsirta” (jelenleg Puskin) utcában álló egyik házat és ennek emeletén 10 bérelt szobában 1839. augusztus 15-én megkezdte működését a kórház. Az új kórházban 12, majd 19 ágy volt, az ambulancián 1000-1300 beteg jelent meg évente, sok műtétet végeztek, az orvosok maguk keverték össze a gyógyszereket és az elhunyt betegeket felboncolták. Igen részletesen ismerjük a kórház belső életét, mert a szigorú működési rend és több ezer beteg kórtörténete ma is rendelkezésre áll az I. sz. Gyermekklinika könyvtárában.
Lehetőség volt arra, hogy a gyermekek édesanyjukkal együtt feküdjenek bent a kórházban. Az adatokból megállapítható, hogy az első három és egynegyed év alatt 4 364 ingyenes gyermekbeteget kezeltek, közülük 771 bentfekvő volt.
A magas szintű kórházi működés odavonzotta a betegeket, a csupán részlegesen használt épület hamarosan szűkké vált; új, csak gyermekkórház céljait szolgáló épületet kellett létrehozni. A kórházegyesület választmánya úgy döntött, hogy az új kórházat szabad kir. Pest városában nevezetesen a Rókus kórház s a kir. egyetem között az ötpacsirta utczai intézethez lehetőleg közel kívánatos felépíteni. Természetesen viszonylag sok pénz kellett erre a célra. Az egyesület pénzgyűjtő tevékenységét elősegítette, hogy Kossuth Lajos és Szentkirályi Móric osztálysorsjátékot szervezett és az ebből származó tekintélyes jövedelmet a kórház céljaira ajánlották fel. Az „ősz” utcában, ma Szentkirályi utca, készült el az új épület, amely egészen 1883-ig működött gyermekkórházként, addig amíg a gyermekkórház-gyermekklinika átköltözött mai helyére, a Gólya (most Bókay) utcába.
forrás: http://www.gyermekklinika.semmelweis.hu